Több mint 60 ezer nyugdíjas kezdeményezett kártérítési követelést a nyugdíjak csökkentése miatt. Ebbe beleszámítanak a peres eljárások, valamint a Nyugdíj- és Rokkantbiztosító Alaphoz (PIO) benyújtott kérelmek is, amelyekben a kifizetetlen nyugdíjak kamattal együtt történő kifizetését kérik az érintettek – állítja a Szerbiai Nyugdíjas Katonai Szakszervezetek Szövetsége.

Jovan Tamburić, a szövetség elnöke a Nova S portálnak elmondta, hogy az ilyen mértékű fellépés már üzenet a kormánynak, hogy az fogadjon el egy ezzel kapcsolatos törvényt, és fizessék vissza az elmaradt nyugdíjat mindenkinek, akitől azt az állam elvette.

A peres eljárás megindításának határideje október 1-je volt, azonban ez a határidő csupán az utolsó, 2018. szeptemberi nyugdíj pótlására vonatkozott, mivel a bírósági gyakorlat szerint a nyugdíjügyek három év után elévülnek.

Ám a szövetség kijelenti, hogy nem mondanak le arról, hogy minden érintett nyugdíjas benyújthassa a kérelmét a Nyugdíj- és Rokkantbiztosító Alapnak.

– Felszólítottuk a nyugdíjasokat, hogy indítsanak közigazgatási eljárást a Nyugdíj- és Rokkantbiztosító Alapnál, majd a közigazgatási- és Alkotmánybíróságnál, azzal a céllal, hogy ne szakítsák meg az állam ilyesfajta adósságának kifizetési kötelezettségét mindaddig, amíg az Európai Emberi Jogi Bíróság nem dönt a hozzá benyújtott ügyekben – mondta Tamburić.

Természetesen az eljárás nem rövid, van, aki 2016-ban indította meg azt, és csak 2020-ban továbbították a fellebbezését az Alkotmánybírósághoz, ahol még várhatóan két év, mire döntés születik.

– Bármelyik bírósághoz is fordulunk, hozzávetőlegesen 2-3 évet kell várnunk, hogy az lépjen az ügyben – magyarázza Tamburić, és hozzátette, a Nyugdíj- és Rokkantbiztosító Alaphoz beadott kérelmek 60 napig az adott fióknál maradnak, majd ezt követően kerülnek a Nyugdíj- és Rokkantbiztosító Alap igazgatóságára, újabb 60 napra, majd azt követően kerül sor a perre, a közigazgatási bíróságon, ahol az eljárás 3-4 évig is eltarthat.

A hosszas várakozás ellenére sokan éltek a lehetőséggel, szeptember végén óriási sorok kígyóztak számos Nyugdíj- és Rokkantbiztosító Alap fióképülete előtt.

– Ezzel egy a gond, jó, hogy nagy az érdeklődés, de a biztosítóalap egy jogilag megalapozatlan formanyomtatványt nyomott a nyugdíjasok kezébe, amelyen nem írja, hogy ők mi alapján hozzák meg a döntés iránti kérelmet – részletezi a szövetség elnöke.

A Szerbiai Nyugdíjas Katonai Szakszervezetek Szövetségén kívül a Szerbiai Nyugdíjasok (Penzioneri Srbije) Facebook csoportban is számos jótanáccsal, segítséggel látják el az érdeklődő nyugdíjasokat az üggyel kapcsolatban.

Milan Filipović, az Emberi Jogi Ügyvédek Bizottságának munkatársa rámutatott, hogy amennyiben egy magánszemély már minden jogi utat megjárt Szerbiában a nyugdíj visszafizetéssel kapcsolatban, és nem járt sikerrel, akkor az Emberi Jogok Európai Bíróságához tudnak fordulni, utolsó lépésként.

Filipović becslése szerint az eljárások évekig eltarthatnak a hazai szervek előtt, mert a gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a közigazgatási bíróság új határozathozatalra visszadobja az ügyet, újbóli döntéshozatalra.

– Ezzel az emberek egy adminisztrációs ördögi kör részesei lesznek, és ez évekbe telhet – mondja Filipović.