A szeptemberben 5,7 százalékra emelkedő évközi infláció 60 százalékára nem tud kihatni a pénzügyi politika, mert azt a fogyasztói kosár egynegyedét kitevő feldolgozatlan élelmiszerek és az energiahordozók áremelkedése okozta – közölte a Szerb Nemzeti Bank. Az említett termékcsoportok együttesen 3,3 százalékkal járultak hozzá az inflációhoz.
A központi bank adatai szerint a feldolgozatlan élelmiszerek árai szeptemberben a tavalyi év azonos időszakához képest 17,9 százalékkal voltak magasabbak elsősorban a friss gyümölcs árának 36,2 százalékos, valamint a friss hús árának 15,1 százalékos emelkedése miatt, de kisebb mértékben hatással volt az áremelkedésekre a friss gyümölcs 6,2 százalékos drágulása is. Ugyanebben az időszakban az energiahordozók ára 9,5 százalékkal emelkedett.
Az élelmiszer, energia, alkohol és cigaretta árai nélkül kalkulált évközi inflációs alapmutató, amire a Szerb Nemzeti Bank monetáris politikája hatással van, szeptemberben ismét jóval alacsonyabb volt az összesített inflációnál: 2,6 százalékot tett ki. Ez a szám az év eleje óta 2 százalék körül mozog, ami a bank közleménye szerint nagyrészt a stabil devizaárfolyamnak köszönhető.
„Az inflációs nyomás időszakos jellegére utalnak a pénzügyi szektor 1-3 évre vonatkozó inflációs várakozásai, amelyek három százalékos inflációval számolnak, valamint a gazdasági várakozások is, amelyek 2-3 százalékos inflációt jósolnak” – közölte a Szerb Nemzeti Bank.
(Fotó: Novosti)
