A szerbiai járványhelyzetről, a Pandora-papírokhoz köthető kérdésekről, valamint Szerbia és a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozási perspektíváiról beszélgetett az Autonómia portál Észverés című élőműsorának negyvenkettedik adásában Gyurkovics Virág újságíróval, Zakinszky-Toma Viktória médiakutatóval és Ördögh Tibor politológussal Pressburger Csaba szerkesztő-műsorvezető.

SVÉD VÉDEKEZÉSI MODELL – SVÉD MENTALITÁS NÉLKÜL

„Szerbia ebben a pillanatban egyetlen dologban hasonlít Svédországra: abban, hogy a kormány szinte semmit sem tesz a koronavírus megfékezése érdekében. A svéd védekezési modell alkalmazásához azonban nincs svéd mentalitásunk. A polgárok nagy részének esze ágában sincs beoltatnia magát. Míg Svédországban a két dózisos átoltottság aránya 70 százalék a felnőtt lakosság körében, addig Szerbiában ez mindössze 44 százalékot tesz ki. A polgárok többsége nálunk azokra a szabályokra is fütyül, amelyek még érvényben vannak, így semmi meglepő sincs abban, hogy a járványadataink riasztóak, és ilyen tekintetben Szerbia messze lekörözi a régió országait is. Az orvosok lezárást követelnek, a kormány azonban állítja, hogy a vakcina jelenti a megoldást, és nincs szükség komolyabb szigorításokra” – mondta a műsor első témáját megkezdve Pressburger Csaba.

Zakinszky-Toma Viktória szerint az alacsony átoltottság okozza a kedvezőtlen járványhelyzetet. Mint mondta, nemrégiben részt vett egy nemzetközi kutatásban, amely azt vizsgálta, hogy mennyire hisznek az emberek a különféle összeesküvés-elméletekben. Az elemzés 12 országra terjedt ki, és az derült ki belőle, hogy a vizsgált államok közül a legnagyobb mértékben Szerbiában hisznek az emberek az említett elméletekben, különösképpen a védőoltásokat érintő teóriákban. „Nagyon okosak vagyunk, nagyon komoly elképzeléseink vannak arról, hogy hogyan lehetne a vírust legyőzni, illetve arról, hogy a vírus nem is létezik” – mondta a médiakutató. Utalt arra, hogy rendkívül komplex háttere lehet annak, hogy az emberek miért nem hisznek a kormány és a média vakcinációt népszerűsítő retorikájában. Szerinte mindaddig, amíg nem történik valami drasztikus dolog, amely felrázza az embereket, addig így fogunk élni. „Magam sem tudom, hogy a vakcináción kívül milyen intézkedéseket lehetne még foganatosítani” – fogalmazott a Zakinszky-Toma, aki felhívta a figyelmet az emberek fegyelmezetlenségére is.

ÉVTIZEDEKIG KISKORÚSÍTOTT EMBEREKTL NEM VÁRHATÓ FELELŐS MAGATARTÁS

Pressburger Csaba emlékeztetett arra, hogy a nyugat-európai országokban látványosan nagyobb az átoltottság, mint a kontinens keleti részén. Gyurkovics Virághoz intézte ezzel kapcsolatos kérdését, hogy miért lehet ilyen nagy az oltással szembeni ellenállás a délkelet-európai országokban.

Forrás: Johns Hopkins University

Az újságíró szerint Nyugaton sokkal nagyobb hitele van a tudományos világnak, a szerbiai társadalom pedig az elmúlt 20-30 évben jó példát nem látott a tudományos álláspontok gyakorlati megvalósulása tekintetében, az emberek nem hallgatnak a szakértők javaslataira. Mint mondta, társadalmunk nem is igazán tudja, hogy hogyan kellene viszonyulnia a tudományos szférához. „A svéd modell alkalmazása egy olyan társadalomban képzelhető el, amelyben a polgároktól elvárható egy felelős hozzáállás, erre azonban a szerbiai társadalom alkalmatlan, mert az elmúlt húsz-harminc évben kiskorúsították a polgárokat, és folyamatosan a fejük felett döntöttek, így nem tanulták meg a demokratikus folyamatoknak, a felelős magatartásnak a menetét és súlyát” – fogalmazott Gyurkovics Virág.

Ördögh Tibor szerint a kormány azért is nem folyamodik súlyosabb intézkedésekhez, mert a társadalomban van egy ellenállás velük szemben, másrészt a gazdaságnak sem tesznek jót a szigorítások. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakértők helyett lényegében a politikusok döntenek az intézkedésekről, de ha rosszul alakulnak a dolgok, a felelősséget általában a polgárokra hárítják. Ördögh szerint ennek ellenére a politikusoknak egyértelmű felelősségük van a járvány alakulása szempontjából, és döbbenetesnek nevezte a jelenlegi helyzetet. Úgy vélekedett, hogy a járvány kapcsán a jövőre esedékes választások is közrejátszhatnak a politikai döntéshozatal tekintetében.

Zakinszky-Toma Viktória szerint az emberek nem a politikusokat teszik felelőssé a jelenlegi helyzetért, inkább akkor van bennük ellenállás, ha szigorításokat vezetnek be, és ez indokolhatja az enyhe intézkedéseket.

SZERBIÁBAN AGYONLOPHATOD MAGAD, A HAJAD SZÁLA SE GÖRBÜL

„Államfők, kormányfők, befolyásos politikusok, milliárdosok rejtegetett vagyonáról rántotta le a leplet a Pandora-papírok elnevezésű nemzetközi oknyomozó újságírói összefogás. Több ezer milliárd dollárra rúg a különböző offshore cégekbe kimentett pénz mennyisége. Bűncselekményről beszélhetünk akkor, ha a vagyonnyilatkozatra kötelezett köztisztviselők próbálják így eltitkolni hirtelen gazdagodásukat, amire nem tudnának magyarázattal szolgálni. A Pandora-botrányban 330 olyan személy érintett világszerte, aki valamilyen állami funkciót tölt be. A tényfeltáró újságírók nemzetközi konzorciuma 117 ország 600 újságíróját tömörítette, Szerbiából a KRIK oknyomozói műhely újságírói dolgoztak a projekten, és egyértelmű bizonyítékokat találtak arra, hogy Siniša Mali pénzügyminiszter 24 luxusapartman tulajdonosa volt a bolgár tengerparton, és hogy ezek összértéke körülbelül 5 millió eurót tesz ki. 23 lakást két offshore cégén keresztül vásárolta meg, amikor a kormányban pénzügyi és gazdasági tanácsadó volt. A cégeket pedig ’elfelejtette’ bejelenteni a Korrupcióellenes Ügynökségnek, amikor Belgrád polgármesterévé vált. De hiába a bizonyítékok, a botrány kapcsán Szerbiában nagy a csönd, az ügyészségek nem indítottak eljárást az ügyben” – ismertette a műsor második témáját Pressburger.

Gyurkovics Virág elmondta, hogy eddig az nem volt bizonyítható, hogy a pénzügyminiszter csak igazgatója vagy tulajdonosa is volt azoknak az offshore cégeknek, amelyeknek a nevére 23 lakást jegyeztek be a bolgár tengerparton, viszont a Pandora-papíroknak köszönhetően ez utóbbi is bizonyítást nyert. A Korrupcióellenes Ügynökség már korábban indított egy eljárást az ügy kapcsán, a Legfelsőbb Ügyészség is foglalkozott a dologgal, de bizonyítékok hiányában ejtették a vádat. Rámutatott arra is, hogy pénzügyminiszterként egy olyan intézmény élén áll jelenleg Mali, amelynek éppen a korrupció felszámolásával is foglalkoznia kellene.

Szerbia egy következmények nélküli ország – így fogalmazott Ördögh Tibor, aki rámutatott más botrányokra is, amelyek következményekkel kellett volna, hogy járjanak a politikusokra nézve. „A hatalom meg tudja győzni a társadalmat arról, hogy a bizonyítékok ellenére a vádak nem igazak” – folytatta. Mint mondta, az emberek annyira apolitikusak, hogy még ezek az esetek sem ütik meg az ingerküszöbüket, amely hatalmas probléma a társadalomra nézve. Szerinte normális esetben az ilyen ügyeknek már csak a felmerülése miatt is az érintett politikusnak azonnal le kellene mondaniuk. Úgy fogalmazott, hogy itt „már mindenki agyonlopta magát”.

Zakinszky-Toma Viktória az ügy körülményei kapcsán felhívta a figyelmet a független médiumok diszkreditálására is, amely szerinte folyamatosan zajlik, de emlékeztetett a korrupciós vonatkozásokra is.

Szerbia jelenleg a 94. helyen áll a korrupcióérzékelési index (CPI) tekintetében a körülbelül 180 vizsgált ország közül, és folyamatosan egyre lejjebb kerül a rangsorban – hívta fel a figyelmet Pressburger.

Gyurkovics Virág arra emlékeztetett még, hogy az oknyomozó újságírók által feltárt problematikus eseteknek a legritkábban lesz következményük Szerbiában, még ha bizonyított tényeket is hoznak nyilvánosságra a közlések. „Az intézményrendszerünk nem eléggé független ahhoz, hogy ezeket az ügyeket megfelelően kezelje” – fogalmazott az újságíró.

EU-CSATLAKOZÁS: SOHANAPJÁN

„Mikor lehetnek az Európai Unió tagjai a nyugat-balkáni országok? – ez az a kérdés, amelyre továbbra sincs válasz. Az EU és a nyugat-balkáni államok vezetőinek múlt heti csúcstalálkozóján csak annyit sikerült sokadszorra is kimondani, hogy az EU támogatja a Nyugat-Balkán európai perspektíváját és elkötelezett a bővítés mellett. A házigazda szlovénok szerettek volna elfogadtatni egy dokumentumot, amelybe beleírták volna, hogy a Nyugat-Balkán országai 2030-ig EU-s tagságot nyernek, de ez végül nem sikerült nekik. A szlovén miniszterelnök mégis úgy fogalmazott, hogy a tanácskozás fordulópontot jelentett az EU és a Nyugat-Balkán viszonyában – kezdte a műsor harmadik témáját Pressburger Csaba.

Ördögh Tibor szerint semmiképpen sem lehet fordulópontnak nevezni az említett találkozót, mert ugyanazokat a dolgokat hallhattuk most is, mint az előző csúcsokon. Szerinte „meredek vállalás” lett volna az EU részéről, ha deklarációba foglalják, hogy a térség országai 2030-ig csatlakozni fognak az unióhoz. „Az EU-ban, de a nyugat-balkániakban sincs meg a szándék, hogy megtegyék azokat a lépéseket, amelyeket elvárnak tőlük” – fogalmazott a politológus.

Zakinszky-Toma Viktória arról beszélt, hogy hosszú idő óta nem nagyon történik előrelépés Szerbiának az EU felé vezető útján, de az Európai Unió válsága is megkérdőjelezi és lassítja a csatlakozási folyamatot. Emellett szerinte a szerbiai átlagembernek még mindig szimpatikusabb a Kelet, mint a Nyugat, amellyel a hazai politika is számol.

Gyurkovics Virág emlékeztetett arra, hogy Szerbia eddig 18 fejezetet nyitott meg a 35-ből, ezekből kettőt zártak le ideiglenesen. Elsődleges szempontként értékelte a jogharmonizáció kérdését. Szerinte rengeteg törvény van még Szerbiában, amely nincs összhangban az EU-s előírásokkal.

Ördögh Tibor a koszovói kérdés kapcsán elmondta, hogy EU-s szinten nem igazán van napirenden az ügy, mert a felek nem hajlandóak tárgyalni egymással. „Hogy hogyan rendeznék a kérdést, azt szerintem még az ezzel megbízott Miroslav Lajčák sem tudja” – fogalmazott a politológus. Szerinte az EU tudna olyan dolgot ajánlani a feleknek, amelynek köszönhetően megtörténhetne a viszonyokat rendező dokumentum aláírása, de a szakértő attól tart, hogy ez nem tenne jót az országnak: ha pl. arra vonatkozna az ajánlat, hogy az EU szemet hunyna a jogállamiság követelményeit is sértő tényezők felett. A politológus egyébként nem hiszi, hogy ilyen paktumra sor kerülhetne, mert ha igen, akkor az EU már intézkedett volna e tekintetben.