„Nagyon túlzásba vittem az evést, nem baj, majd diétázom.” „Sikerült leadnom pár kilót, de azonnal visszajött, amint elkezdtem enni.” „Állandóan fáj a fejem, leszakad a karom, olyan reumás vagyok.” „Folyamatosan puffadok, de a gyógyszertárban javasoltak egy jó tablettát…” Ismerősek ezek a mondatok? Igen, azt hisszük, hogy mindez normális, mert sokunkkal előfordul. Gyömbér Harangozó Kinga táplálkozási tanácsadó viszont azt mondja, egyáltalán nem az. Tisztában kell lennünk azzal, hogy életmódváltással, azzal, hogy megválogatjuk, mit eszünk, és mit nem, jelentős állapotjavulást érhetünk el. 

A diéták

– Magával a diéta kifejezéssel is bajom van, mert eleve egy rövid távú változásra utal – kezdi a beszélgetést Gyömbér Harangozó Kinga, majd hozzáteszi, diétával hosszú távon nem tudunk úgy hatni a szervezetünkre, hogy az maradandó változásokat eredményezzen. Ezek félmegoldások, és csak rövid távra jók. Hosszú távú megoldások csak életmódváltással érhetők el. 

Vajdasági rossz szokások

Kérdésemre, miszerint melyek azok a legnagyobb hibák, amelyeket mi, vajdaságiak elkövetünk, Kinga azt feleli, a finomított szénhidrátokkal van a legnagyobb probléma ezen a környéken. Azzal, hogy mindenhez kenyeret eszünk, és hogy mindent fehér cukorral édesítünk. 

– Általánosságban elmondható az emberekről, hogy nincs rendben az emésztésünk, s tulajdonképpen a fentiekkel tesszük tönkre az emésztőrendszerünket. Figyelembe kell vennünk, hogy a beleinkben mennyi mikroorganizmus lakik, és ezeknek a működése határozza meg a szervezetünk felszívódási képességét is. Vagyis egy rossz emésztőrendszerrel rendelkező egyén hiába is kezd el vitaminokat, ásványi anyagokat szedni, mert minimális lesz azok felszívódása. A különböző egészségügyi kihívásoknak a gyökerét is ide lehet visszavezetni, magyarázza a szakember, aki szerint a másik probléma, hogy az emberekben még mindig nem tudatosult, hogy mennyit tehetnek az egészségükért. Amikor valamilyen krónikus betegségben szenvedünk, akkor az orvosok sem erősítenek meg bennünket abban, hogy tehetünk az életmódunkkal is valamit ez ellen, hanem például cukorbetegség vagy magas vérnyomás esetén gyógyszert adnak, amelyet életünk végéig szednünk kell. Időnként hozzátesznek valamit, vagy lecserélik, viszont az alapvető gyógymód a gyógyszeres kezelés. A másik, hogy azt gondoljuk, hogy ez genetika, mert a nagyszüleink is cukorbetegek voltak, vagy generációkra visszamenőleg vérnyomásproblémákkal küzdöttek a családtagjaink, és sajnos örököltük. Miközben a szokásokat örököltük, és ha ugyanúgy élünk nap mint nap, akkor persze, hogy bekapcsolnak azok a gének. Ha ezen módosítanánk, akkor megváltoztathatnánk az egész életünket. Einstein is azt mondta, hogy a legnagyobb emberi hülyeség, hogy napról napra ugyanazt tesszük, és más eredményt várunk. 

Amit nem kellene ennünk

– Joggal mondhatjuk – magyarázza Kinga –, hogy bezzeg a nagyanyáink is fehér liszten éltek, és megvoltak a kis krónikus betegségeik, de teljes életet tudtak élni. Ezzel kapcsolatban az a legnagyobb probléma, hogy a növénynemesítési eljárások következtében a mai gabonában drasztikusan megemelkedett a gluténszint. Mondhatjuk, hogy régen nem volt annyi allergia, ételintolerancia. Persze hogy nem, mert nem volt ennyire megterhelve a szervezetük a feldolgozott élelmiszerekkel, és akkor nem beszéltünk még a rengeteg növényvédő szerről és a tartósítószerekről, amelyeket mi már halmozottan viszünk be. A boltokban vásárolt élelmiszereknek a hatvan százaléka ultrafeldolgozott, ami azt jelenti, hogy semmi köze a természethez. A fehér liszttel sem lenne semmi probléma, sokkal emészthetőbb formáját tudnánk kapni, ha kovászolt kenyeret fogyasztanánk, nem pedig a pékségben gyorsan felfújt kenyeret, és nem is azzal van a gond, hogy néha ilyen kenyeret eszünk, hanem hogy napi rendszerességgel vagy naponta többször.

Antitápanyagok

A tanácsadó szerint az antitápanyagokat kellene kiiktatni a táplálkozásunkból, akkor érhetnénk el egy általános egészségjavulást. Antitápanyagnak számítanak a finomított szénhidrátok, a gluténtartalmú gabonák, az állati eredetű tejtermékek, főleg a szarvasmarha tejéből készült dolgok, a kisebb állatok tejéből készült termékek ritkán fogyasztandó kategória. A szója is antitápanyag, ahogyan a magas lektintartalmú hüvelyesek is. A magvakkal is vigyáznunk kell, de kis mennyiségben, ritkán azok is fogyaszthatók, a koffeintől pedig meg kellene válnunk. 

– A húsok esetében senkit sem biztatok arra, hogy nagy bevásárlóközpontokban szerezze be a húst, mert ezeken a helyeken már olyan kémiai eljárásoknak tudják alávetni a húsokat, hogy úgy tűnjön, hogy friss, közben pedig ki tudja, hogy milyen bomlási folyamatok indultak meg benne. Természetesen hőkezeléssel ezen lehet javítani, de nem változtat azon a tényen, hogy honnan származik. Fontos, hogy tudjuk, ki mivel etette az állatot, amit aztán elfogyasztunk, vagy a gyerekeinknek adunk belőle. 

Apró lépésekben változtassunk

A másik emberi gyengeségünk, hogy az apróbb tüneteinket elhessegetjük, s azt mondjuk, hogy ilyen másokkal is előfordul, és meg kell tanulnunk együtt élni vele. Ez egyáltalán nem így van. Ha nagyon alacsony az energiaszintünk, puffadunk, fáj néha a fejünk, az egyáltalán nem normális. Ez már valamilyen kezdődő kilengésre utal, és ha a probléma súlyosbodik, akkor egy komolyabb egészségügyi kihívással fogunk szembenézni. A kényelem, a rohanó életmód mind azt eredményezi, hogy a könnyebb utat válasszuk. A tanácsadó mindig azt javasolja, hogy apróbb lépésekben változtassunk: ha egyszerre ijesztőnek tűnik, akkor kezdjük kicsiben. 

– Nagyon ritka az az embertípus, aki eldönti, hazamegy, kipakolja a hűtőt meg a spájzot, és kidobál mindent, ami nem az egészséget szolgálja. Kezdjük a cukorral, próbáljunk helyette egészséges édesítőt használni: például a steviát, amely növényi eredetű, akinek ez keserű, annak a stevia és eritrit kombinációját ajánlom. Az eritritet, a xillitet is választhatjuk, de akinek nincs rendben az emésztése, annak ez is okozhat puffadást vagy hasmenést, amíg nem szokik hozzá. Ezt követően lehet a lisztekkel folytatni: a fehér lisztet cseréljük le valamilyen gluténmentes variációra – gluténmentes zabliszt, barnarizs-liszt. Ezután felvetődik az olajok kérdése – bebizonyosodott, hogy a növényi olajok nem segítik a szív- és érrendszeri megbetegedések számának csökkenését. Hő hatására ugyanúgy káros anyagok keletkeznek, és nagyon magas az omega-6-tartalmuk, abból pedig így is a megfelelő mennyiség több százszorosát visszük be, viszont omega-3-ból nagyon keveset, tehát felbomlik az egyensúly. Vissza lehet kanyarodni az állati zsírokhoz és a kókuszzsírhoz.