A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága (KKP KB) hétfőn kezdte meg ülésezését, amelyen az ország közel 350 legbefolyásosabb férfi és 30 női küldötte vesz részt: miniszterek, katonai vezetők, kormányzók, a tartományok pártvezetői, a legfontosabb pártszervek elnökei. Egyelőre még semmilyen konkrétum nem szivárgott ki, de feltevések léteznek.
Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság alapítója „szükségesnek tartotta a múltat a jelen szolgálatába állítani”. Ezért 1945-ben határozatot hozott „pártunk történetének egyes kérdéseiről”, amelyben gyakran fordul elő az a szó, hogy hiba. Mao természetesen pártbeli ellenfeleinek a hibáira gondolt, önmagáról pedig azt állította a több mint 50 oldalas dokumentumban, hogy ő mindig „tökéletesen és helyesen cselekedett”.
Egyes szakértők szerint a most folyó KB-ülésen Hszi Csin-ping kínai államfő és pártvezér saját nézeteit szeretné beépíteni a párt történelmébe. Ez lenne a Kínai Kommunista Párt száz évvel ezelőtti alapítása óta a harmadik ilyen határozat. Hszi azt kívánja a párttörténet hivatalos részévé avattatni, hogy ő egy saját korszakot, egy „új korszakot” hozott létre, amelyet még 2017-ben hirdetett meg. Szakértők szerint nem arról van szó, hogy méltó helyet biztosítson magának a kínai történelemben, hanem inkább arról, hogy ezáltal Hszi jövő őszre bebiztosítsa magának a harmadik vezetői ciklust, annak ellenére, hogy ez ellentmond a párt íratlan törvényeinek. Teng Hsziao-ping ugyanis 1982-ben eltörölte ezt a lehetőséget, hogy így akadályozza meg a maoista túlkapások visszatérését.
Zavarmentes jelen
Mao Ce-tunggal ellentétben Hszi Csin-pingnek nem kell megvédenie magát konkrét vetélytársakkal szemben. Ennek ellenére „úgy tűnik, hogy szükségesnek tartja a párt még erősebb összefogását” – mondta Daniel Leese freiburgi történész a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában.
Ha azonban a párton belül minden olyan harmonikus lenne, mint ahogy azt kifelé mutatják, valószínűleg nem lenne szükség az igazságszolgáltatási és rendőri apparátus köreiben folyó tisztogatásra. Pár nappal ezelőtt ugyanis hivatalosan is letartóztatták Szun Lijünt, a titkosrendőrség egykori vezetőjét, aki hosszú ideig a biztonsági apparátus őrizetében volt. Őt nemcsak korrupcióval vádolják, hanem a pártvezetés iránti hűtlenséggel is. Ezenkívül vizsgálat indult októberben Fu Csenhua volt igazságügy-miniszter ellen „a pártfegyelem és a törvény súlyos megsértése miatt”.
Hszi nem utazott el sem Rómába, sem Glasgow-ba
Megfigyelők szerint a letartoztatások mögött hatalmi harcok folynak. Ez lehet az oka annak, hogy Hszi Csin-ping nem vett részt sem a római G20-találkozón, sem pedig a glasgow-i klímacsúcson, amit Joe Biden amerikai elnök „nagy hibának” nevezett. Néhány Peking-szakértőnek erről egy korábbi pártütés jut eszébe. A KKP egykori főtitkára, Cao Cijang ugyanis úgy bukott meg 1989-ben, hogy miközben ő észak-koreai látogatáson tartózkodott, ellenfelei egyszerűen eltávolították a hatalomból.
Hszi Csin-pinggel szemben persze elképzelhetetlen egy ilyen húzás, de az kétségtelen, hogy amikor a pártelit zárt ajtók mögött ülésezik Pekingben, sok pletyka szivárog ki a teremből. Leese szerint a történelem új értelmezésében két fő vonal fog szerepet kapni a KB ülésén: a szocialista társadalom felépítése 2049-re, ami egyben a kínai nemzet újjáéledése az úgynevezett „szégyenteljes évszázad” (1840–1949) befejeződésének századik évfordulója, valamint Kína megerősödése. Hszi Csin-ping ugyanis korábban három részre osztotta a párt történetét: Mao alatt Kína felemelkedett, Teng Hsziao-ping alatt gazdag lett, ő alatta pedig meg fog erősödni. Elődei, Hu Csin-tao és Csiang Cö-min még csak nem is szerepelnek ebben a történetben.
Megszűnt a mélyszegénység
A Hszinhua kínai hírügynökség vasárnap Hszi eddigi eredményeit sorolta a népnek: megemlítette például a 2019-es hongkongi demokráciamozgalom elfojtását, amely a hivatalos verzió szerint külföldről kezdeményezett lázadás volt, a „mélyszegénység legyűrését”, a koronavírus elleni állítólagos győzelmet, amely a párt szemszögéből a kínai rendszer felsőbbrendűségét bizonyítja a nyugati demokráciákkal szemben, valamint az űrprogram sikereit és a hadsereg felfegyverzését Kína erejének bizonyítékaként. De még Angela Merkel kancellár is feltűnik a Hszinhua hírügynökség szövegében.
A „káros információk” törlendők
Mao elnökkel ellentétben Hszi Csin-ping semmit sem akar tanulni a történelemből. Számára a történelemnek csupán a „gondolatokat egyesítő” funkciója van, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az iskolákban, a múzeumokban, a könyvekben, a beszédekben és az Interneten újra és újra ugyanazt mutatják be, miközben ezt az országban mindenki igazságnak fogadja el. A kínai kiberszabályozó hatóság májusban büszkén jelentette be, hogy három hónap alatt több mint kétmillió, a történelemről szóló „rosszindulatú információt” tőrölt le az Internetről. Aki pedig megkérdőjelezi a hivatalos véleményt, fennáll annak a veszélye, hogy megsérti a 2018-ban hatályba lépett „Hősök és mártírok védelméről szóló törvényt”. Júliusban egy listát is nyilvánosságra hoztak a hivatalosan hamis információnak minősített állításokról.
A kulturális forradalomról valószínűleg csak röviden lesz szó az új történelem- magyarázatban, hisz Hszi Csin-ping családja maga is szenvedett a kulturális forradalomban: magasrangú apja a tisztogatás célpontja volt, nővére öngyilkos lett, míg Hszit megalázta a Vörös Gárda. Ennek ellenére Hszi él néhány pont akkoriban alkalmazott módszerrel: személyi kultuszt épít, ideologizálja a mindennapi életet, feljelentésekkel operál. Legutóbb Li Jundi 39 éves világhírű zongoristát tartóztatták le, mert állítólag egy prostituáltat látogatott meg. Az állami média pedig hősöknek nyilvánította azokat a besúgókat, akik ezt megfigyelték.
A KB mai „hőseinek” döntéseiről hamarosan hallani fogunk.
Összhangzat: Hszi Csin-ping és pártvezető társai szavaznak a KKP KB 2016-os plénumán (Fotó: AP)
