Egyelőre nem tudni, mi lesz azoknak a bírósági eljárásoknak a vége, amelyeket a polgárok azért indítottak, mert a kölcsönigényléskor a bankok a külön díjat számoltak fel a dokumentumok feldolgozására. Az egyik forgatókönyv, hogy mivel eddig mintegy negyedmillió bírósági eljárás indult a szerbiai bankok ellen az említett hitelbírálati díj felszámolása miatt, a pénzintézetek máshogy viszonyulnak majd azokhoz az ügyfelekhez, akik követelik vissza a pénzüket, a másik forgatókönyv pedig az, hogy a kliensek az idő múlásával visszavonják az általuk beadott keresetet. A szerbiai bankokat tömörítő egyesület elnöke, Vladimir Vasić szerint valóban 250 ezer bírósági eljárást indítottak a bankok ellen, azonban ez nem azt jelenti, hogy ennyi polgár követeli vissza a pénzét, ugyanis a kettő között jelentős különbség van.
– Azoknak az ügyfeleknek a száma, akik beperelték a bankokat 50 000 és 80 000 között van, de lehet, hogy 100 000. Ez a különbség a bírósági eljárások és az ügyfelek száma között az ügyvédek miatt van, akik szándékosan növelték meg az ügyek számát, méghozzá úgy, hogy egy kölcsön esetében négy keresetet is átadtak – mondta Vasić, aki hozzátette, azoknak, akik követelik vissza a pénzüket, tisztában kell azzal lenniük ennek a következményeivel, ami azt jelenti, könnyen előfordulhat, hogy a bank a jövőben nem hagy nekik jóvá semmilyen kölcsönt, és valószínű a lakossági folyószámlahitelt (amit Vajdaságban mindenki megengedett mínuszként ismer) is megszűntetik a számukra.
A szakértők szerint azon kölcsönök esetében, amelyeket a 2012-es év előtt igényltek az ügyfelek, nem kell visszavonni a kérelmet, míg a 2012. utániakkal kapcsolatban alaposan meg kell vizsgálni az ajánlatot, és azt is, hogy a hitelbírálati díj része volt-e az effektív hozamnak.
Amióta a Legfelsőbb Semmítőszék három évvel ezelőtt kimondta, hogy a hitelbírálati díj jogtalan volt, a bankok sorozatban veszítik el a pereket. A jelenlegi információk szerint az összeg, amelyet a polgárok követelnek vissza a bankoktól meghaladta a 100 millió eurót.
