Minden bizonnyal szerencsésnek mondhatja magát az a család, aki az elmúlt két évben nem veszítette el egyetlen családtagját, rokonát, vagy közeli barátját sem. Biztosan vannak ilyenek, adjanak hálát azért, amiért minden szerettüknek örülhetnek még. Úton útfélen azonban arról hallani, hogy drasztikusan emelkedett a temetések száma is, nemcsak a fővárosban, hanem kisebb településeken is.
Az országos statisztikából, amely a tavalyi és az idei év első kilenc hónapját hasonlítja össze, az látszik, hogy országos szinten átlagosan húsz százalékkal nőtt az elhalálozások száma. Míg tavaly szinte egész évben nyolcezer körül alakult a halottak száma havi szinten – kivéve a júliust és a novemberi hónapot, amikor tízezer fölé emelkedett az elhalálozók száma, illetve a decembert, amikor drasztikus emelkedés történt, hiszen abban a hónapban összesen 17 321-en hunytak el – addig az idén csupán a nyári három hónapokban csökkent tízezer alá a halottak száma, amikor kilencezer, illetve nyolc és félezer körül alakult. Tavasszal 12 ezer felett, szeptemberben pedig 11 ezer felett volt az elhunytak száma.
Elhalálozások a 2020-as és a 2021-es év első félévében:
| Hónapok | Január | Február | Március | Április | Május | Június |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 2020-as évben elhunytak | 8706 | 9122 | 8189 | 8625 | 8602 | 8325 |
| 2021-es évben elhunytak | 10417 | 10166 | 12952 | 12659 | 10525 | 9098 |
| Index | 119,7 | 111,4 | 158,2 | 146,8 | 122,4 | 109,3 |
Elhalálozások a 2020-as és a 2021-es év második félévében:
| Hónap | Július | Augusztus | Szeptember | Október | November | December |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 2020-as évben elhunytak | 10023 | 8730 | 8123 | 8353 | 10835 | 17321 |
| 2021-es évben elhunytak | 8417 | 8447 | 11032 | - | - | - |
| Index | 84,0 | 96,8 | 135,8 | - | - | - |
Írásunk ugyan most a megnövekedett elhalálozással és annak lehetséges okaival foglalkozik, de érdemes megemlíteni, hogy ezekben a hónapokban a születések száma alig haladta meg az ötezret, vagy ötezer alatt volt. Ami azt jelenti, hogy fele annyian sem jönnek a világra Szerbiában egy-egy hónapban, mint ahány embert az utolsó útjára kísérnek.
Beszédes adatok
Ahhoz, hogy lássuk a helyi adatokat, elkezdtük kutatni a temetkezési vállalatok honlapjait. Ezekből kiderül, mint ahogyan arról már korábban beszámoltunk, hogy ugrásszerűen megnőtt a temetések száma a fővárosban, ahol volt olyan októberi nap (21.), amikor a belgrádi temetőkben összesen 71 temetés és hamvasztás volt. Két nap alatt több mint száznegyven embert helyeztek örök nyugalomra a szerb fővárosban. A fővárosi közvállalat adatai szerint is látható a halálozások számának növekedése. Míg 2019 szeptemberében 936 temetés volt a fővárosban, addig 2020-ban (már a járvány tartott) 1017 temetést kellett megtartani, idén, vagyis 2021-ben pedig szeptemberben ez a szám elérte az 1417-et.
Hasonlóan magasak a számok Szabadkán is. A Pogrebno Temetkezési Közvállalat honlapján visszakereshető a napi temetések száma. Érdemes megfigyelni az idei novemberi napokat. Mi november 10-e és 17-e közötti időszakot vettük górcső alá. Az adatok szerint Szabadkán november
- 10-én – 12,
- 11-én – 13,
- 12-én – 12,
- 13-án – 18,
- 15-én – 15,
- 16-án – 16,
- 17-én – 16 temetés volt.
Mivel a november 13-i dátum volt a legkiugróbb, ezt a dátumot kerestük vissza az elmúlt években is. Drasztikus különbségre bukkantunk. 2020. november 13-án Szabadkán 8 temetés volt,
- 2019-ben – 4,
- 2018-ban – 1,
- 2017-ben – 6,
- 2016-ban – 1,
- 2015-ben – 3,
- 2014-ben – 3,
- 2013-ban – 8,
- 2012-ben – 5,
- 2011-ben – 4 temetés volt november 13-án.
Ez azt jelenti, hogy az elmúlt tíz évben november 13-án átlagosan négy temetés volt Szabadkán, az idén pedig 18, vagyis megnégyszereződött az elhunytak száma.
Újvidéken november 13-án 19 temetést tartottak, november 17-én 20 temetés volt. A tavalyi évhez viszonyítva ez is emelkedésnek számít, hiszen 2020. november 13-án és 17-én is 11 temetés volt a székvárosban.
Magyarkanizsa esetében a Komunulac Közvállalat közösségi oldalára támaszkodtunk, ahonnan az olvasható ki a tavalyi közlésekhez képest, hogy míg a 2020-as év ezen időszakában akadtak napok, amikor egyetlen haláleset sem történt a község területén, aztán egy-egy, legfeljebb három-négy esetről számoltak be az oldalukon, addig az utóbbi napokban napi 5-6 temetésről érkezik értesítés, és kevés az olyan nap, amikor egyetlen halálesetről sem érkezik jelentés.
A halál oka: Covid – közvetlenül vagy közvetve
Több orvos és kutató is beszámolt már arról, illetve utalt arra, hogy a növekvő elhalálozás oka lehet és lesz majd a jövőben az is, hogy nagyon sok beteg nem kapta meg egyáltalán, vagy nem kapta meg időben a megfelelő egészségügyi ellátást. Emiatt sok egyszerűbbnek tűnő betegséget sem tudtak időben kezelni, főleg abban az esetben, ha az érintett beteg már idős. Amennyiben nemcsak a temetések számát, hanem a halálos áldozatok korát vesszük figyelembe, akkor az is elmondható, hogy ugyan fiatalabb áldozatai is vannak a járványnak, az elhunytak többsége hatvan, hetven évnél idősebb krónikus beteg.
Egy, a nevét nem vállaló egészségügyi dolgozó elmondta, hogy a legnagyobb veszélyben a cukorbetegséggel küzdők vannak. Amennyiben a koronavírus-járvány miatt ők kórházba kerülnek, sokan nem tudnak már onnan élve kijönni.
Az ok pedig az, hogy míg a koronavírus-tüneteit – légszomj, fulladás egy tüdőtágító gyógyszerrel próbálják enyhíteni, addig ez a gyógyszer az egekbe emeli a vércukorszintjüket, amelyet később sem tudnak kordában tartani, és ez okozza a szervezet összeomlását, vagyis a halálukat.
Csak azt látták el, aki életveszélyben volt
Dr. Zoran Dukić, orr-fül-gégész szakorvos aki a közelmúltban mondott fel a Szabadkai Közkórházban, és jelenleg csak magánpraxisban dolgozik, korábban azt nyilatkozta a Szabad Magyar Szónak, hogy mindazokat, akiknek krónikus betegségeik voltak, várólistára tették, halasztották a vizsgálatukat, a felnőttekét és a gyermekekét egyaránt.
– Nem végeztünk mandulaműtétet, fülműtétet sem, ami a megnagyobbodott mandulák szövődménye. Vagyis ezek közül semmit sem tudtunk kezelni. Azokat az eseteket kezelték csak, ahol rosszindulatú megbetegedésre gyanakodtak, de csak a biopszia szintjén. Kezelést csak az kapott, akinek az állapota életveszélyesnek bizonyult, vagyis menteni kellett a kezeléssel az életét. Aki fulladt, ott megnyitottuk a légutakat, hogy ne veszítsük el. Ennyit tehettünk – nyilatkozta korábban dr. Dukić, majd hozzátette, azzal, hogy nem fogadták a segítségre szoruló betegeket, tulajdonképpen megvonták tőlük azt, amire egyébként jogosultak: az egészségügyi ellátást.
Ugyancsak korábbi riportunkban írtuk meg, hogy a Demokrácia Központ kutatója, Sarita Bradaš rámutattott arra, hogy a kutatás, amelyre ebben a témában támaszkodni tudunk az az, amelyet az Egészségügyi Egyetem és a Közgazdasági Intézet közösen végzett 2020 első felében. Ez a kutatás összehasonlítja a primáris, szekundáris és terciális ellátást a járvány kitörését követő időszakban az egy évvel azelőttivel, vagyis taglalja a vizsgálatok csökkenését.
– A leginkább azokat sújtották az év első felében a szigorítások, akik 65 évnél idősebbek, hiszen emlékezzünk vissza, számukra teljesen megtiltották a közlekedést, tehát sem preventív célból nem tudtak orvoshoz menni, sem konzultációra, hiszen ezek nem életveszélyes szituációk, miközben közöttük van a legtöbb krónikus beteg. Be voltak zárva mindenféle orvosi ellátásra való jog érvényesítésének lehetősége nélkül, magyarázta Bradaš.
A kutató hozzátette, hogy az is látszik a felmérésből, hogy a megelőző vizsgálatok száma csaknem ötven százalékkal csökkent, miközben mindannyian tudjuk, hogy a prevenció mennyire fontos a daganatos betegségek esetében. Emellett csökkent a szakorvosok által elvégzett vizsgálatok száma is, az adott terápiák száma is, nem beszélve a mentális betegségekről, amelyekből csak több lett a járvány ideje alatt, megfelelő ellátásban viszont nem tudtak részesülni.
– Ezek viszont csak az első hullám ideje alatt végzett kutatás eredményei és következtetései, tudjuk, hogy ezt követően volt a járványnak egy harmadik és egy negyedik hulláma is, amikor még több beteg volt a kórházakban és sokszorosa volt a fertőzésszám naponta. Mindennek a következményeit majd csak a jövőben fogjuk látni, amikor az egyéb betegségek miatt lesz túlterhelt az egészségügyi rendszer – mondta Bradaš.
Az is tény, hogy az emberek a mai napig félnek elmenni orvoshoz, még, ha valamilyen egyéb, akár komolyabb betegségre utaló tünetük is van, mert egyszerűen próbálják megvédeni magukat a fertőzéstől. Halasztgatták az ellenőrzéseiket, a várólisták pedig egyébként is borzasztó hosszúak voltak, most pedig csak még hosszabbak lettek és lesznek. Ami vár ránk, az minden bizonnyal több, súlyos daganatos eset, több krónikus megbetegedés, amelyeket időben kezelhettek volna.
