Civil társadalom alatt a demokrácia megvalósulásának egyik alappillérét, a döntéshozatalban való állampolgári részvétel zálogát értjük. A civil részvétel 2009-ben papírra vetett kódexe szerint a civil szervezetek tudásukkal és független szakértelmükkel érdemben járulhatnak hozzá a döntéshozatali folyamatokhoz. Azzal ugyanis, ha nyilvánosan hangot adnak az aggodalmaiknak, és ügyeket karolnak fel, elősegíthetik azok szakpolitikai kidolgozását.  

A politikai diskurzus közhelye a pálya széléről való bekiabálás, illetve az ezt elbagatellizáló felhang a hatalmi elit részéről. Holott a számonkérés, a hibákkal való szembesítés nem ördögtől való, különösen egy magát demokratikusnak valló társadalomban. 

A civil társadalom egyik ismérve, hogy a politikával szembehelyezi magát, így azoknak is módjában áll beleszólni a közéletbe, akik ódzkodnak a politikától, vagy legalábbis nem szeretnének közvetlenül bekapcsolódni a folyamatokba. De vajon mennyire lehetséges ez a gyakorlatban? 

Polgári elégedetlenség

Szeptember elején egy riasztó képes beszámolóval létrejött a Facebook közösségi oldalon a Védjük meg Szabadka erdőit (Zaštitimo šume Subotice) elnevezésű csoport. A kezdeményezést Jelena Grujičić és Jasna Skenderović indította el, akik a közlemúltban lettek szomszédok, miután mind a ketten az erdő szélére költöztek, és akikhez hamarosan számos polgár csatlakozott a tapasztalataikkal. Meghallgatva a felzaklatott idős helybélieket, akik tanúsága szerint nyáron soha nem vágták intenzíven az erdőt, és látva, hogy a nyári hónapokban egy csaknem 30 hektáros területet vágtak ki, úgy döntöttek, hogy erről értesítik a polgárokat is, mert az illetékesektől csak azt a választ kapták, hogy a fakivágás tervszerűen halad. A csoport céljáról és eddigi tapasztalatiról Jasna Skenderovićot kérdeztem:

– A terepen dolgozó munkásoktól egyértelműen megtudtuk, hogy a tervek szerint a Tőzeg-tó közelében az összes fenyőt kivágják. Úgy gondolom, hogy az intenzív erdőirtásról előzetesen kellene tájékoztatni a lakosságot, független szakértői véleménnyel együtt, különben helyrehozhatatlan károkkal szembesülhetünk. A saját környezetükkel kapcsolatos döntésekben a legnagyobb érdekcsoportot mindenekelőtt maguk a polgárok képezik, és ez törvényes joguk. Ezért kell ismernünk a jövő évi tervet is. Vajdaság Európa legkevésbé erdős vidéke, és felelőtlenség lenne az egyik utolsó bácskai erdőt is veszélyeztetni – véli Jasna Skenderović. 

A kezdeményezők szerint a tervszerű erdőgazdálkodásnak nem ilyen képet kellene festenie, lecsupaszított erdőrészekkel, hanyag kivitelezéssel, hátrahagyott csonkokkal, rőzsével. A nyilvánosság nagy lendületet adott a polgári elégedetlenség kinyilvánításnak, egymást követték a képek, tapasztalatok, mindenki megpróbálta hozzátenni, amit tudott. A csoport fennállásának rövid ideje alatt szépen kirajzolódott az a cselekvési terv, amellyel megállítható lehet az erdőirtás, és maga az út is, amelyet egy alulról építkező polgári csoportnak be kell járni egy közérdekű probléma megoldásakor. Lássuk, melyek ezek a lépcsőfokok! 

Adatgyűjtés

Nagyon fontos, hogy pontos és hiteles információkból induljon ki a kezdeményezés. A körülmények tisztázása, a döntéshozók, a felelősök, az esetleges érdekcsoportok definiálása alapfeltétele annak, hogy kirajzolódjon, melyek a tevékenység valódi okai, törvényes-e az eljárás, és milyen megoldáshoz lehet folyamodni. 

Az ilyen kérdések megválaszolásának egyik legjobb módszere a közérdekű adatigénylési kérelem benyújtása, hiszen így viszonylag gyorsan hiteles tájékoztatást kaphatunk. A közfeladatokat ellátó és közpénzeket felhasználó intézményeknek, közvállalatoknak, állami szerveknek törvényi kötelezettségük, hogy kielégítő választ adjanak bármely állampolgár érdeklődésére. Ezzel kapcsolatban az ombudsman weboldalán kaphatnak bővebb tájékoztatást a polgárok (www.poverenik.rs). 

A Védjük meg Szabadka erdőit csoportban többen is küldtek közérdekű adatigénylési kérelmet az illetékes szerveknek. A csoporttagok tevékenysége eredményeként derült ki, az elsődleges probléma az, hogy a jogszabályok a szabadkai erdőt nem ismerik el a város védőövezeteként. 

– Szabadka egész története arról tanúskodik, hogy a város fennmaradása lehetetlen az őt övező erdő nélkül. A véderdő évszázadokon át megvédett bennünket a homok lerakódásától, a vízelvonástól, a szennyezéstől és a talaj elsivatagosodásától. Sajnos a hatályos törvény szerint a szabadkai erdő csak egy nyersanyagforrás, amelyből hasznot húznak és ez a kitermelés az átláthatatlansága miatt a polgárok és az erdő rovására válhat. Hasznos lenne, ha független szakértők felmérnék a jelenlegi állapotot a helyszínen, hogy lássuk, eredményes-e az erdő megújulása, és a hivatalos adatok szerint idén kivágott 70 hektárnyi terület tervszerű fakivágásnak nevezhető-e. De ami a legfontosabb, a polgári kezdeményezés szeretne hatást gyakorolni a Tartományi Természetvédelmi Intézetre és a Környezetvédelmi Minisztériumra, hogy emeljék meg az erdővédelem szintjét, és minősítsék át a város védőövezetévé. A jelenlegi törvény szerint a Tartományi Természetvédelmi Intézetnek reagálnia kellene, már csak azért is, mert a közelmúltban szigorúan védett gombafajokat találtak a Tőzeg fenyői alatt. Ez egy nagyon szép felfedezés, mert eddig nem is lehetett tudni, hogy a szabadkai erdő rejtett ilyen kincset. Meggyőződésem, hogy vannak más fajok is az erdőben, amelyek miatt meg kell védeni, de végső soron az emberi egészség és az életünk minden egyéb társadalmi-gazdasági vonatkozása miatt is, ami ehhez kapcsolódik. Szabadkának vonzó és egészséges életkörnyezetet kell biztosítania. 

Egészséges kétkedés

A hivatalos dokumentumokból vagy akár a terepi megfigyelésekből sokszor egészen más kép rajzolódik ki, mint amilyet a hivatalos szervek mutatni próbálnak. A konfliktusok vagy a felelősségre vonás elkerülése érdekében az illetékesek sokszor elhallgatnak bizonyos információkat. Ebben az esetben például a legnagyobb kérdés az, hogy egyáltalán mely területekre vonatkozik a fakivágás, és terveznek-e erdősítést, hiszen fiatal telepítésű erdőket ritkán látni a szóban forgó területen.

– A Vajdaság Erdei Közvállalatnál van egy sajtókapcsolatokért felelős szolgálat, amelynek rendszeresen tájékoztatnia kellene a polgárokat az erdőben folyó munkálatok terveiről szakértői magyarázatokkal. A polgárok a helyszínen, a tó közelében frissen megjelölt, kivágásra szánt fenyőfákat láttak, amelyek a hivatalos erdőgazdálkodási tervben nem szerepelnek. Az ilyen esetek nagyon zavaróak. Ki kell várni, hogy a Tartományi Természetvédelmi Intézet hogyan reagál a szigorúan védett fajokra, amelyeket nemrég találtunk.

Az aktivizmus ösztönzése

A polgári kezdeményezés csakis úgy lehet sikeres, ha a csoporttagok érdeklődése nem lankad, amíg a probléma megoldódik. Az aktivizmus ösztönzésére a csoport több eseményt is hirdetett, például közös kerékpáros kirándulást, koncertet is szerveztek az erdőbe. Az ehhez hasonló élmények, akárcsak a szűkebb körű erdőbarangolások, elmélyítik a személyes érintettséget. Rendkívül fontos azonban, hogy a polgárok közös erővel lépjenek fel a fakivágások megakadályozása érdekében. 

– A Facebook-csoport eddig csak egyéni állampolgári kezdeményezésként létezett, formális szervezet nélkül, spontán és nyitott fórumként a polgártársak számára. Olyan helyként, ahol felelős részvételre ösztönzik őket a környezetükről való döntéshozatalban. Úgy tűnik, elég erős volt a hangjuk ahhoz, hogy a kezdeményezés hivatalos formát öltsön az elkövetkező időszakban, akár több szervezet bevonásával is. Ez a polgároktól függ. Minden egyéni megszólalás, virtuális és fizikai részvétel emelte az erdőkérdés átláthatóságának szintjét, és segített a nagyközönség elé tárni ezt a fontos témát. 

Szolidaritás, tapasztalatcsere

Ez a probléma nem egy elszigetelt eset, hasonló gondokkal szembesültek már Vajdaság más településein is. A Fruška Goráról, ami ráadásul a természetvédelmi park minősítéssel is rendelkezik, rendszeresen hallani törvénytelen fakivágásokról, de hasonló hírek borzolták már a kedélyeket Zentán is. Növelné a csoport hatékonyságát, ha egymást is támogatnák, és bizonyos kérdésekben akár egységesen lépnének fel. 

– Mivel a Facebook-csoport eddig nem hivatalos formában működött, nem is alakult még ki a kellő kapcsolatrendszerünk más szervezetekkel, de mindenképpen fontosnak tartom, hogy együttes erővel lépjünk fel, együtt cselekedjünk mindannyian, akik az egészséges környezet megőrzését tűzték ki célul. Magánszemélyek és szervezetek egyaránt. És a lehető leghamarabb cselekedni tudjunk.

Nyilvánosság

A Védjük meg Szabadka erdőit csoportból többen is megmozgatták személyes kapcsolati tőkéjüket vagy felkeresték azokat a szerkesztőségeket, amelyeknek munkáját maguk is követik. Tulajdonképpen az átláthatóság és a közvélemény tájékoztatása az, amit a felelősöktől elsősorban elvárnak. 

– Olyan időszakban, amikor már kifejezetten érezzük az ember természethez való viszonyulásának negatív következményeit, nem engedhetjük meg, hogy a közvélemény és a tudomány ne kapjon rálátást az erdővédelmi intézkedés módjára, különösen abban a pillanatban, amikor a következő évi fakivágási terv készül. Ez a felelősség a médiát, de ugyanakkor a polgárokat is személyesen terheli, és úgy vélem, az erdő továbbra is aktuális téma marad.

Hivatalos platformmá alakulás

Egy polgári kezdeményezésnek szükségszerű és bizonyos tekintetben elengedhetetlen lépése a hivatalos platformmá válás. Szerencsére ennek törvényileg egészen praktikus megoldásai is léteznek Szerbiában, például a polgárok nem formális csoportja formájában, amely hivatalos regisztráció nélkül is lehetővé teszi, hogy egy – legalább három főt számláló – csoport mégis közszereplőként lépjen fel egy probléma megoldásában. Egy ilyen polgári csoportosulás hatékonyabban tudna nyomást gyakorolni a döntéshozókra, de emellett azért is lenne fontos, mert még a kidolgozása alatt felfigyelhetett volna a tavaly elfogadott erdőgazdálkodási tervre, és időben tudott volna reagálni. 

– Én személy szerint csak állampolgárként veszek részt ebben, és ez nagy valószínűséggel így is marad. De úgy gondolom, hogy egy hivatalos csoport, amelyben egy ökológus szakértői gárda is helyet kapna, nagyon hatékony lenne. Természetesen a polgárok nagy támogatásával, akik a legnagyobb erőt adják ehhez a kezdeményezéshez. Polgártársak nélkül ez nem megy. A megoldást az illetékes minisztériumok egységes felszólításában látom a polgárok és a környezetvédelmi szervezetek részéről, hogy törvényileg minősítsék át a szabadkai erdőt a város védőövezetévé. A tó mellett megmaradt magas fenyőfák egyrészt turisztikai látványosságnak számítanak, másrészt a szabadkaiaknak a Tőzeg-tó szimbólumát jelentik. Hiszem, hogy a polgárok hangja megmenti őket. Így is szimbolikusan kevés maradt belőlük – összegezte törekvésük lényegét Jasna Skenderović. 

Gyurkovics Virág