Miközben Magyarország és Szerbia fellép a határaikat illegálisan átlépni szándékozókkal szemben, addig a két ország újabb könnyítést léptet életbe azok számára, akik a szabályokat betartva, jószándékkal akarnak közlekedni a határon – mondta csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután szerb kollégáját, Nikola Selakovićot fogadta Budapesten az MTI beszámolója szerint.
A tárcavezető a közös sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a két ország együttműködik a migráció elleni küzdelemben, ami különösen fontos most, hogy a Nyugat-Balkán újra telítődni kezdett. Kiemelte, hogy napi 30-35 ezer ember hagyja el Afganisztánt, Magyarországon idén már 100 ezer illegális határátlépési kísérletet észleltek, az Európai Unió pedig három irányból is nyomás alatt áll.
Idén tíz váltásban kétszáz magyar rendőr vett és vesz részt Szerbia déli határainak védelmében azért, hogy a migrációs hullámot minél távolabb, már ott meg lehessen állítani – szögezte le.
Ugyanakkor bejelentette, hogy jövőre véglegesen megnyitják az új határátkelőt Kübekházánál, így egyszerűsítve a közlekedést Magyarország és Szerbia között.
Szijjártó Péter jó hírnek nevezte, hogy már jogerős a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításának építési engedélye a magyarországi szakaszon, és a fővárosi szakaszra vonatkozó közbeszerzést illetően is csak az eredményhirdetés van már hátra. Aláhúzta: 2025-re megépül a magyarországi szakasz, míg 2022 végére befejezik a Szegedet Szabadkával összekötő vasútvonal munkálatait is.
Emellett közölte, hogy a két ország beengedi egymás nagykövetségeire a másik fél diplomatáit azokon a helyeken, ahol annak nincs képviselete. Így magyar diplomaták fognak dolgozni Szerbia zambiai és kongói nagykövetségén, a szerbek pedig Magyarország máltai és chilei képviseletére delegálják a diplomatáikat.
A Financial Times brit lap tudósítója azzal kapcsolatban kérdezte a minisztert, hogy Magyarországot nem hívták meg az Egyesült Államok által meghirdetett demokráciaügyi online csúcstalálkozóra, illetve arra is kitért, hogy Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter nemrég élesen bírálta a magyar kormányt. Ezekkel összefüggésben pedig afelől érdeklődött, hogy lehet-e arra számítani, hogy Washington nem csak jelképes, hanem gyakorlati szinten is fel fog lépni az ügyben.
Erre reagálva Szijjártó Péter közölte: a Clinton-nyilatkozat is világossá tette, hogy „belpolitikai típusú rendezvénynek” számít a decemberi demokráciacsúcs. Szerinte jól látható, hogy erre nem hívták meg azokat az országokat, amelyek vezetői jó kapcsolatot alakítottak ki az előző elnökkel, Donald Trumppal.
„Nem szorulunk rá arra, hogy bárki ilyen érettségi vizsga jelleggel bírálgassa el a magyar demokrácia állapotát” – fogalmazott.
Továbbá hozzátette, hogy minden bizonnyal lesznek külső beavatkozási kísérletek a magyar választási kampányba, „egyes előkészületi fázisokat már sikerült is detektálni”. A magyar szolgálatok azonban teszik a dolgukat ezek elhárítása érdekében – jelentette ki.
Nikola Selaković a boszniai szerb vezetés elszakadáspárti nyilatkozatai kapcsán leszögezte: Szerbia számára kulcsfontosságú Bosznia-Hercegovina és a térség békéjének és stabilitásának fenntartása. Mint mondta, tiszteletben tartják Bosznia-Hercegovina területi integritását, és bár a daytoni békeszerződés eddig sikeresnek bizonyult, van lehetőség a módosítására, de csakis minden fél egyetértésével.
Szijjártó Péter ehhez hozzáfűzte, hogy a nyugat-balkáni régió stabilitása egész Európa szempontjából meghatározó kérdés. Ezért szerinte a nyugat-európai vezetőknek többet kellene közvetlenül tárgyalniuk térségbeli kollégáikkal, hogy megértsék az érintettek álláspontját.
„Jó lenne, ha az európai külpolitika nem három szóra szűkülne le: szankció, szankció, szankció. Ez kicsit eredménytelennek tűnt az elmúlt időszakban” – vélekedett.
Nikola Selaković végül a magyar-szerb kapcsolatokat méltatta, a felek között meglévő kölcsönös bizalmat és tiszteletet. Ugyanakkor kitért arra is, hogy kívánatos lenne a gazdasági együttműködés további fejlesztése, mivel Belgrád szeretné, ha a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke átlépné az évi kétmilliárd eurót.
Nikola Selaković és Szijjártó Péter (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
