Tisztelt oktatók, kedves munkatársak!
Elnézést kérek, ha írásommal idejüket rabolom. Mindazt, amit írott formában küldök valójában néhány mondatban szerettem volna elmondani a Kar Napi ünnepségen. Sajnos erre nem adódott lehetőség, mert jelentős idő lett kiválasztva az intézményt támogató közéleti személyiségek méltatására.
Szerettem volna emlékeztetni, hogy 1871. május 14-én, az akkor induló szabadkai Tanítóképző igazgatója Sziklai Mária és munkatársai Hahn Rózsa, Kerner Péter, Susek Vince, Barbaro Leonardo lerakták életük, munkásságuk, emberségük apró kavicsait a vajdasági magyar tanítóképzés első jeleként, hasonlóan, mint a jól ismert mesében tették a gyerekek, hogy a sötét erdőben ne tévedjenek el. Azóta 150 (15) éve, hogy Szabadkán tanárok, munkatársak százai, ezrei tették le életük, munkásságuk kavicsait, hogy a vajdasági magyar tanítóképzés ne tévedjen el és töretlenül szolgálhassa a vajdasági magyar közösséget. Számomra nagy elismerés, hogy szabadkai egyetemi tevékenységem, valamint a közoktatásban eltöltött 25 év eredményeként jómagam is egy kavics lehetek azon kavicsok sorában, amelyek jelzik a megtett utat és irányt mutatnak a jövőbe. Viharos időket élünk most, amikor a régi értékek elhalványulni látszanak, viszont az új értékek még nem ragyogtak fel teljes fényükben. Ennek egyik okát az élet minden területén érzékelhető szabadság hiányában látom, de ennek a problémának a megoldása minden korban a gondolkodó értelmiség feladata volt és merem remélni ebben a küldetésben a mindenkori kollégák megtalálják helyüket, és bátran néznek szembe a kihívásokkal, még akkor is, ha önjelölt erők hatására egy időre a közéleti tevékenység peremére száműzik is őket.
Köztudott, hogy az egyetemek, kimondottan összetett tevékenységet végeznek. Hosszú évek folyamán alakul ki egy kar működésmódja és a status quo, de a kar annak ellenére is képes biztosítani az akadémiai közösség stabilitását, hogy közben éles viták zajlanak, valamint állandóan személyek, műhelyek és paradigmák versengenek egymással. Felhívom a fiatal kollégák figyelmét, hogy ez egy nagyon törékeny egyensúly, ami azonnal borul, ha belenyúlnak kívülről, és onnantól már az autonómia megvédése elvonja az oktatók, kutatók figyelmét arról az oktató és tudományos munkáról, amit a vajdasági magyar közösség joggal elvár a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanáraitól.
Mindenkinek nagyon jó egészséget kívánok, kiemelten álmaik, vágyaik megvalósulását úgy hivatásuk, mint magánéletük tekintetében.
Tisztelettel:
Josip Lepeš
A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar fennállásának 15. évfordulója alkalmából szervezett ünnepséget Szabadkán tartották meg 2021. november 25-én (Fotó: MTTK / Facebook)
