A múlt század 90-es éveitől nem számít rendkívülinek, hogy amikor politikai vitáról van szó a régióban, akkor abban a pillanatban, amikor minden érv elfogy, akkor a vitázó felek a „nemzeti kártyára” játszanak, a horvát „leszerbez”, a szerb „lehorvátoz”, stb. Arra viszont eddig nem volt példa, hogy a szerb jobboldalról valaki „lerománozza”, román kémnek titulálja az épp aktuális lejáratási kampány célszemélyét. Ez történt a héten, amikor Dragoslav Bokan rendező a rózsaszín tévén verbális támadta Marinica Ciobanu Tepićet, a Szabadság és Igazságosság Pártja alelnökét.

Marko Vidojković a DLZ podcast társszerzőjének, házigazdájának, a Danas napilap jegyzetírójának érdekes elképzelése van, mi is történhetett Bokannal a kirohanásakor.

– Nehéz Vučić rezsimjének lenni a választási kampányban. Motorfűrésszel mennél neki a népnek, de csak botokkal és kalapácsokkal teheted ezt meg.

Gyilkosokat küldenél az összes szabácsi ellenzéki lakása elé, hogy golyót eresszenek az ottlakók fejébe, de egy szaros nagygyűlést kell tartanod, ahol csak három embert hagytak helyben, ebből is egyet véletlenül.

A Belgrádi Egyetem szakmai etikáért felelős bizottsága nyilvánosan elítélte Siniša Malit, amiért nem akadémikushoz illően viselkedett doktori disszertációjának megírásakor, neked meg a nemsokára semmisé nyilvánított tudományok doktorával kell fotózkodnod az Instagramra a bűzlő Száva mellett, a Belgrád vízivárossal szemben, csak azért, hogy támogatásodról biztosítsd.

Mind az a hazug mosoly, a türtőztetés… valahol ki kellett fakadnia. Dragoslav Bokan száján keresztül fakadt ki, aki egy ismeretlen helyszínről jelentkezett be a Pink tévébe, végig sértegette Marinica Tepićet, az egyesült ellenzék vezetőjét.

Mivel nem vált be az a kitaláció, hogy Marinica 26 pártot váltott, meg a „kakastenyésztős” sem, mert a rezsim az utolsó pillanatban lecserélte a második marihuánaültetvényt tyúkólra, megérkeztünk a náci iskolaudvarba, ahol Marinicát „román ellenség”-nek titulálták.

Nem akartam elhinni.

Dragoslav Bokan egy tapasztalt nacionalista stréber és jobbat is tudna produkálni, mintsem hogy a románokat köpködje, főleg akkor, ha tudjuk, hogy velük mindig barátok voltunk, hogy a románoknak volt egy ügyészük, aki bebörtönzött egy egész bandányi korrupt politikust meg hogy Romániának volt egy Ceaușescuja, aki holtan végezte, miután a románok kiakadtak a diktatúra miatt.

Tehát, Romániáról és a románokról vagy hallgatsz vagy a legjobbakat mondod.

Nekem gyanús volt, hogy Bokan nem a stúdióban ült, hanem egy ismeretlen helyről jelentkezett be.

Meg azok a fülhallgatók.

Mintha Bijelo dugmet hallgatna lemezjátszóról, 1981. Itt egy feltevés: Bokant elrabolták és egy kínzókamrában tartották fogva, a fülére óriási fülhallgatót raktak, amelybe őrülten károgott Vučić (jobb fül) és Vulin (bal fül). „Ő egy román ellenség! Fujj, románok!”, csengett Bokan fülében, míg ő, a szerencsétlenje, ezt gondolkodás nélkül ismételgette, vagyis csak azon gondolkodott, mikor engedik már haza, hogy egyen egy kis leveskét és bebújjon az ágyikójába.

Tudjuk, hogy Vučić és Vulin időnként megengedheti magának, hogy kiengedje a gőzt, ha a társadalmi helyzet feszültté válik.

És feszült.

Az, hogy a Bokan elrablásáról szóló feltevés közel áll a valósághoz, tegnap reggel bizonyosodott be, amikor doktor Jekyll Vučić megnézte a makiši vízlelőhely területén tátongó lyukat és nyilvánosan megbánta bűneit, nem szó szerinti idézet következik: „Én imádom a románokat, és az ukránokat is imádom, a szerbeket nem igazán, de a horvátokat igen, na jó, a horvátokat sem annyira, de a románokat imádom és nem hagyom, hogy bárkit is azért támadjanak, mert román! Én is román nő vagyok, én is!” Az emberrablás áldozatát, Dragoslav Bokant még aznap reggel bezavarta a Pink stúdiójába, hogy arról beszéljen, hogy nem is monda azt, amit mondott.

Hát igy, ez van, amikor este dorbézol az ember, reggel meg megbánja – írja Vidojković.

A jegyzetet eredetiben ezen a linken találják.

Mária királyné is román volt

– Dragoslav Bokan kijelentése – amellyel nemzeti alapon sértegeti Marinica Ciobanu Tepićet – után egyre inkább kifakul belőlem az érzés, hogy szerb vagyok. A szerb fasisztáknak most már a románokkal is bajuk van – írja olvasói levelében a Danas napilapnak Slobodan Martinović, az Argument Politikai Kutatóközpont alapítója.

– Mária királyné, Sándor király felesége román volt. Fantasztikus asszony.

Többnemzetiségű környezetben született és nevelkedett, mérhetetlenül hálával tartozom neki, hogy úgy nevelt fel, hogy nem osszuk meg egymást nemzeti alapon, hanem emberek módjára kommunikálunk. Jó ember vagy vagy nem, tudsz-e focizni vagy nem, ez volt és mai is ez a mérce Prijepoljeban.

Honnan ennyi gyűlölet azokban a szerbekben, akik jobboldalinak tartják magukat? Ők mindazt megtagadják, amit a szerb nép a történelem során felépített, a jóságot, tisztességet, vendégszeretetet, szolidaritást. A múlt század kilencvenes éveiben olyan emberek kerültek előtérbe, akik szörnyű irányba vezették a szerb társadalmat. Az idő múlásával, sajnos, egyre inkább erőre kapnak.

Elérkeztünk a botokig is. És mindenki jól tudja, mi következik akkor, amikor botot ragadunk.

Térj észhez, Vučić, téged terhel a legnagyobb felelősség azért az őrületért, amibe beletaszítottad ezt a társadalmat – írja Martinović.

Eredetiben itt.

Marinica Tepić (Fotó: Beta)