Az Európai Parlament december 16-ai plenáris ülésének napirendjén egy Szerbiáról szóló sürgős határozat elfogadásának a megvitatása is szerepel. Erre a legutóbbi szerbiai történések – a környezetvédelmi tüntetések, a hatalom ezekre adott válasza, illetve a vietnámi munkások helyzete – szolgáltattak okot.

Az European Western Balkans (EWB) portál híre szerint a határozat elfogadását a zöld és a liberális frakció kezdeményezte, de azt az európai szociáldemokraták is támogatják.

Az EWB értesülései szerint az Európai Néppárt (EPP) – melynek társult tagja a Szerb Haladó Párt is – erélyesen tiltakozott az ellen, hogy az idei év utolsó plenáris ülésének napirendjére ez a javaslat is felkerüljön. A határozatjavaslatot Klemen Grošelj EP képviselő ismerteti majd csütörtökön, és valószínűleg a testület aznap még szavaz is róla. Az előirányozott eljárás értelmében az Európai Parlament képviselőcsoportjai szerdáig kell, hogy összehangolják a határozat szövegtervezetével kapcsolatos javaslataikat.

A határozat-javaslat, melynek szövegébe az EWB betekintést nyert, egyebek közt említést tesz az aránytalan rendőri fellépésről, miután Szerbia több városában is őrizetbe vettek tüntetőket. A szöveg megjegyzi, hogy šabaci tiltakozáson eszkalálódott a helyzet, a rendőrség pedig a megmozdulás vége előtt visszavonult, és ily módon lehetővé tette a felfegyverzett huligánoknak, hogy markológépekkel támadjanak a demonstrálókra.

A határozat-javaslat azt is megjegyzi, hogy a rezsimhű sajtó és a hatalmi politikusok összehangolt kampányt indítottak a polgári mozgalmak és a civil társadalom ellen, és olyan vádakat fogalmaztak meg, hogy azok olyan külföldi bérencek, akik káoszt akarnak előidézni az országban és destabilizálni akarják Szerbiát.

A szöveg egyfelől üdvözli, hogy a szerb kormány úgy döntött, visszavonja a kisajátítási törvényt és módosítja a referendumról szóló jogszabályt, másrészt viszont aggályokat fogalmaz meg, hogy ezeknek a törvényeknek a vitájára csak nagyon korlátozott időt szabtak.

A határozat szerzői mély aggodalmuknak adnak hangot, amiért a szélsőséges csoportok és huligánok mind gyakrabban követnek el erőszakos cselekedeteket, ami különösen a környezetvédelmi tüntetéseken volt tapasztalható.

Az EP képviselők rámutattak arra, hogy Ratko Mladićot dicsőítő falfestmény kapcsán milyen szerepük volt a huligánoknak, és hogy az amiatti incidensek során fény derült a huligánok és a rendőrség közötti szoros kapcsolatokra is. A szerb hatalom képviselőit felszólították, hogy vizsgálják ki az erőszakos cselekményeket és büntessék meg az elkövetőket, beleértve a hivatalos személyeket is.

A csütörtökön megvitatásra kerülő határozat-javaslat szerzői a Nagybecskereken épülő kínai gumiabroncsgyárban dolgozó 500 vietnámi munkás helyzete miatt is aggodalmukat fejezték ki, és felszólították a szerb hatóságokat, hogy sürgősen vessenek véget a munkásokkal kapcsolatos visszaéléseknek, vizsgálják ki a történteket és büntessék meg a felelősöket.

A legutóbbi ehhez hasonló, Szerbiával kapcsolatos sürgős határozatot 2014-ben fogadott el az EP, amellyel Vojislav Šešelj háborús uszításait kellett elítélni. Az ilyen határozatok az EP képviselők indítványára születnek, olyan esetekben, amikor az emberi jogok, a demokrácia, vagy a jogállamiság sérül.