Mit kell tennie az embernek, ha egyik percről a másikra elveszíti az uralkodó bizalmát, és jönnek érte, hogy bilincsbe verve vezessék el, ami jónéhány haladó párti káderrel megtörténhet abban az esetben, ha az uralkodó azt a látszat akarja majd kelteni, hogy harcol a szervezett bűnözés ellen. Ezen a felvetése gondolkodott el, és szolgál néhány gyakorlati jótanáccsal Marko Vidojković a Danas napilap jegyzetírója.

– Rejtély, hogyan fog majd Aleksandar Vučić reagálni a legközelebbi munkatársai ellen bevezetett amerikai szankciókra, meg az Európai Parlament Szerbiáról szóló rezolúciójára, amelyben a szerbiai hatalmat az európai demokráciára veszélyesnek titulálták.

Mik a legfőbb amerikai és európai célok?

Sok minden van: Kína és Oroszország nyugat-balkáni kiűzése, a bűnszervezetek szétverése, a demokrácián keletkezett lyukak betömése, azoké, amelyek a csődöt mondott stabilokrata kísérlet alatt keletkeztek.

Vučić céljait ismerjük – valahogy ki akarja húzni magát abból a szarból, amelybe belekeveredett. A Narcos sorozat óta tudjuk, hogy mindenki ülhet egy kicsit, saját üzleti tervének része a börtön, így lesz ez Vučić komáival és rokonaival is.

Feltételezem, hogy a szerb „keresztapa“ mindenbe belemegy majd, ami Koszovóra*, Bosznia és Hercegovinára és Montenegróra vonatkozik, felszabadítja a sajtót, szabad választásokat szervez, aminek fejében megmenekül a bűnvádi feljelentésektől.

Ha ez így lesz, nincs esély, hogy hatalmon maradjon, de az nem is nagy ár, amit megfizet, ha ennek az alternatívája az amerikai börtön vagy drónos rakétatámadás.

Mi van viszont akkor, ha a nyugati nyomásra Vučić úgy dönt, erőszakkal védi meg narkokleptokráciáját?

Figyelembe véve, hogy mennyire rozoga a kártyavára, csak a következő forgatókönyvvel élhet: egy éjszaka alatt le kell tartóztatni néhány száz „államellenséget“ és rendkívüli helyzetet kell kihirdetni „államcsíny“ miatt.

Hogy ezek után mi lesz, hogyan reagál a világ, az már nem érdekel bennünket.

Ami bennünket érdekel az, hogyan lehet szabadlábon maradni. Íme néhány ötlet.

Beszéljétek meg a rokonokkal, kinél lesztek, amíg tart a balhé.

Attól a perctől kezdve, hogy nem érzitek magatokat biztonságban otthon, aludjatok a nagynénétek pincéjében, egy matracon. Egyeztessétek a kaputelefon meg a bejárati ajtó beléptetőit.

Tanuljatok meg madzagon lemászni, ha kell, akkor a teraszról, vagy éppen a wc-n keresztül.

Mindig legyen kikészítve egy hátizsák, amiben többnapos szabad ég alatti tartózkodáshoz szükséges ruha és cuccok vannak. Vegyetek néhány olcsó mobiltelefont és feltöltőkártyát, egyszeri használatosakat.

Azt a telefont, amelyet egyébként használtok, tegyétek egy zacskóba és azt dugjátok bele egy virágcserépbe. Az utcán maszkban, kapucniban és napszemüvegben közlekedjetek.

Az autót felejtsétek el.

Amikor megkezdődik a razzia, de nem abba a lakásba törtek be, amelyben vagytok, rögtön menjetek ki és induljatok el a lakótömbök között, át a parkokon, erdőkön és mezőkön az előre egyeztetett találkahelyig, ahol a bandátok többi tagjával együtt, gyalog indultok meg a hegyekbe.

Belgrádtól Kosmajig körülbelül húsz órát kell majd gyalogolnotok az utak mellett.

Kizárólag éjszaka mozogjatok. Kerüljétek az embereket. Az SNS-nek hétszázezer tagja van, akik alig várják majd, hogy feldobjanak benneteket. Amikor megérkeztek a hegyekbe, lehet, találkoztok majd olyanokkal, akik ugyanúgy olvasták ezt a szöveget, egyeztessetek, hogyan tovább.

Tudom, nekem is őrültségnek hangzik ez az egész.

De ugyanúgy őrültség az éjszaka közepén letartóztatni egy csomó embert, de megtörtént már máskor is – Hitlernél is, Sztálinnál is, Erdoğannál is. Amíg ti ezt olvassátok, ki tudja, mit tervel ki a mániákus. Ezért tervezzetek ti is – írja Vidojković.

A jegyzetet eredetiben ezen a linken olvashatják.

(Fotó: N1)