Az 1944-1945-ös évben elhunyt áldozatok tiszteletére építendő emlékmű felállítása ellen tiltakoztak Újvidéken, amellyel – mint a tüntetők mondták – visszaélnének a tényekkel, és történelmet hamisítanának, hiszen a szobor mellett szerepelne mindazok neveinek listája, akiket áldozatoknak vélnek, ám a listán háborús bűnösök, és megszállók nevei is jelen vannak. A tiltakozáson egy családot ábrázoló szobor sziluettjét állították fel, amelyen a „nem múlik el” felirat áll, utalva arra, hogy nem lehet kimagyarázni, és relativizálni a valósan megtörtént eseményeket.

„Az emlékmű felállítása Szerb Haladó Párt és Orbán Viktor közös akciója, amely a történelem átdolgozására, tisztára mosására irányul, amelyben az újvidéki városvezetés is részt vesz” – mondta Daško Milinović, rádiós műsorvezető, és a tüntetést szervező Antifasiszta Front október 23-a nevű egyesület tagja.

Milinović emlékeztette a tüntetésen jelenlévőket, hogy egyesületük október elején kérelmet nyújtott be az „1944/1945 ártatlan áldozatai” emlékmű építésével kapcsolatos közérdekű információkhoz való hozzáférés iránt, tudósít a Szabad Európa Rádió.

A kapott válaszból kiderült, hogy az ártatlan áldozatok listáján nyilasok, usztasák, megszálló kémek, besúgók, és elítélt bűnözők is szerepelnek.

Milinović kijelenti, hogy az áldozatlistán szereplő háborús bűnösök egy része az Újvidéken 1200 halálos áldozatot követelő dél-bácskai razzia résztvevői, és szervezői, valamint számos más, Újvidék, Bácska és Szerémség megszállása idején elkövetett bűncselekmény elkövetői.

Az emlékmű felállításáról szóló tervezet a Vajdasági Magyar Szövetség kezdeményezésére került az Újvidéki Városi Közgyűlés elé. A szobor felállításával kapcsolatos döntést sem a Szerb Radikális Párt, sem a Szerbiai Demokrata Párt, ráadásul a kormánykoalíció részét képező Szerbiai Szocialista Párt sem támogatta.

Az emlékműről szóló képviselőtestületi vita során felhívták a figyelmet arra, hogy az áldozatok listáját részben az MTA és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia közösen hozták létre.

„Ezek ártatlan áldozatok, akiket az előrenyomuló felszabadító partizánhadsereg ölt meg és lőtt le 1944-ben és 1945-ben. Ezek hivatalos adatok” – mondta akkor Kiss Gyula, a VMSZ tanácsosa.

A tiltakozáson (Sinkovics Norbert, RFE)