„Valószínűleg ez lesz minden idők legnézettebb parlamenti ülése” November 17-én tartják az új kormány alakuló ülését

Vladimir Erceg, a Nyitott Parlament (Otvoreni parlament) munkatársa a szerb parlament november 17-re kitűzött alakuló ülésével kapcsolatban úgy fogalmazott: valószínűleg ez lesz minden idők legnézettebb parlamenti ülése.

„Azt is láthattuk, hogy a Szerb Haladó Párt képviselőinek is nagyon fontos, hogy az esemény médiavisszhangot kapjon. Rendkívül viharos ülésre számítok, amelyen először láthatjuk akcióban az Egyetemista lista képviselőit: megfigyelhetjük, hogyan lépnek fel a parlamentben, miként viszonyulnak az eljárási szabályokhoz és a többi parlamenti képviselőhöz. Ugyanakkor ismét Aleksandar Vučićot is láthatjuk majd a képviselői padsorokban” – értékelte Erceg az N1-nek.

Az Egyetemista lista, mely a 25-i előrehozott parlamenti választásokon összesen 140 mandátumot szerzett, közölte, hogy készen állnak a november 17-re kitűzött alakuló ülésre.

A lista egyik jelöltje, Dejan Šoškić elmondása szerint már megállapodtak arról, ki lesz a parlament következő elnöke.

Arra a kérdésre, hogy miért éppen a következő keddre tűzték ki a szerb parlament alakuló ülését, Vladimir Erceg elmondta, hogy ez egyfajta „kellemes precedens”, hiszen az eljárási szabályok szerint ez a lehető legkorábbi időpont a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) által kihirdetett végleges választási eredményektől számítva.

„A RIK csütörtökön közölte a végleges eredményeket, pénteken pedig kiadta a mandátumokról szóló igazolásokat. A házszabály szerint az üléseket hét nappal korábban kell összehívni, a parlamenti munka pedig kedden, szerdán és csütörtökön zajlik. Azért nevezem ezt precedensnek, mert az utóbbi két-három parlamenti ciklusban átlagosan mindössze két nappal korábban hívták össze az üléseket” – magyarázta az N1 beszélgetőpartnere.

Erceg szerint ezúttal elegendő időt hagytak az előkészületek elvégzésére.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a nyilvánosság nem tudhatja, állnak-e politikai megfontolások annak hátterében, hogy éppen keddre hívták össze az ülést, tekintettel arra, hogy korábban felmerült: megpróbálhatják kijátszani az eljárási szabályokat.

„Az viszont tény, hogy Ana Brnabić november 17-ig Szerbia ügyvezető államfője és a parlament ügyvezető elnöke marad” – mondta Erceg.

Mit várhat a „leendő ellenzék”?

A leendő ellenzék képviselőinek parlamenti alelnöki tisztségeire, illetve egyes parlamenti bizottságok elnöki pozícióira vonatkozó várakozásokról Erceg elmondta: a korábbi parlamenti ciklusokban bevett gyakorlat volt, hogy ezekből a tisztségekből az ellenzéknek is juttattak, ez azonban nem volt egységes, hanem változó feltételek mellett érvényesült.

„Voltak ellenzéki alelnökök, de mindig felmerült a kérdés, hogy az egyes ellenzéki képviselőcsoportok mennyire akartak együttműködni. Fontos kiemelni, hogy a nemzetközi gyakorlat szerint helyes, ha az ellenzék lehetőséget kap bizonyos munkatestületek irányítására, egyes bizottságok elnöki tisztségének betöltésére, valamint parlamenti alelnöki pozíciók megszerzésére. Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy ez sem törvényi, sem házszabályi kötelezettség, hanem politikai megállapodás kérdése” – magyarázta Erceg.

Mint mondta, erről az új parlamenti többség politikai mérlegelés alapján dönt majd. A megállapodások általában az alakuló ülést megelőző informális találkozókon születnek, de még ezek az egyeztetések sem kötelezőek.

A képviselői mandátumok hitelesítése

Az eljárás menetéről Erceg elmondta, hogy elsőként hitelesíteni kell a képviselők mandátumát, ezzel pedig megszűnik az előző összetételű parlament képviselőinek megbízatása.

„Ana Brnabić ettől a pillanattól kezdve már nem lesz Szerbia ügyvezető államfője, és a parlament ügyvezető elnöki tisztségét sem tölti be. Az új házelnök megválasztásáig a legidősebb képviselő vezeti az ülést, jelen esetben Radenović úr, az Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia listáról. Ő elnököl majd, munkáját pedig a négy különböző képviselőcsoportból érkező négy legfiatalabb képviselő segíti” – emelte ki az N1 beszélgetőpartnere.

A mandátumok hitelesítése után a képviselők leteszik az esküt, majd következik a második, legfontosabb napirendi pont: a parlament elnökének megválasztása.

„A jelölések benyújtása és indoklása után – elképzelhető, hogy az ellenzék is állít jelöltet – megkezdődik a vita. A képviselőknek öt órájuk lesz a felszólalásokra. Ezt követi az alelnökök megválasztása, amelynek eljárása megegyezik a házelnök megválasztásának menetével, végül pedig megválasztják a főtitkárt. Amíg nem neveznek ki újat, az előző parlamenti ciklus főtitkára marad hivatalban. Ezt követően kerül sor a bizottságok megalakítására és a képviseleti testületekben való tagság kijelölésére” – mondta Erceg.

Arra a kérdésre, hogy az ülés egy napnál tovább tarthat-e, Erceg úgy válaszolt: ez politikai mérlegelés kérdése.

Mire számíthatunk az Egyetemista listától, a haladóktól és Vučićtól?

Arra a kérdésre, hogyan lépnek majd fel az Egyetemista lista képviselői, Erceg rámutatott, hogy ez az új parlamenti összetétel egyik legnagyobb sajátossága.

„Új jelenséggel állunk szemben a szerb parlamentben: olyan többség alakul, amelynek tagjai túlnyomórészt egyáltalán nem rendelkeznek parlamenti, és csak nagyon kevés intézményi tapasztalattal bírnak. Ráadásul meglehetősen heterogén csoportról van szó, szemben az előző parlamenti többséggel, amelyet erős fegyelem jellemzett. Az új kormányzó többségnek tehát nemcsak az ellenzékkel kell párbeszédet folytatnia a parlamentben, hanem folyamatosan egymás között is egyeztetnie kell majd” – vélekedett Erceg.

A leendő ellenzék, vagyis a Szerb Haladó Párt (SNS) képviselőinek várható magatartásával kapcsolatban Erceg azt mondta, ez attól függ, hogy politikai szempontból mit tartanak majd hasznosnak, és mivel tudnak politikai pontokat szerezni.

„A korábbi parlamenti többség jelenleg támogatottságának megszilárdításán dolgozik. Arra számítok, hogy az üléseken megpróbálják majd kiemelni az új többség tapasztalatlanságát, és megkérdőjelezni, hogy képesek-e egy olyan nagy rendszert irányítani, mint az állam” – mondta.

„Vučićot nagyon régóta nem láttuk aktív parlamenti képviselőként”

Aleksandar Vučić volt államfő parlamenti padsorokba való visszatérésével kapcsolatban Erceg kiemelte, hogy ez mindenképpen érdekes pillanat lesz.

„Vučićot nagyon régóta nem láttuk aktív parlamenti képviselőként. 2008-ban választották meg, de lemondott, miután nem választották meg Belgrád polgármesterének. 2012-ben rövid ideig, mindössze egy hónapig volt a parlament tagja, majd a kormány első alelnökévé választották. Ezt követően kizárólag miniszterelnöki és államfői minőségében láthattuk. Érdekes lesz megfigyelni, hogyan viselkedik majd a parlamentben, hiszen továbbra is az egyik legnépszerűbb politikus” – jegyezte meg Erceg.

Arra a kérdésre, hogy furcsa lesz-e a parlamentet a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) képviselői nélkül látni, Erceg azt mondta, szerinte igen, de úgy véli, hamar hozzászokunk az új helyzethez.

A kisebbségi pártok szerepe

A kisebbségi pártok képviselőinek várható szerepével kapcsolatban Erceg emlékeztetett arra, hogy a legtöbb döntés meghozatalához egyszerű parlamenti többségre, vagyis 126 képviselő szavazatára van szükség. Egyes döntésekhez azonban ennél nagyobb támogatottság kell: például a legfőbb ügyész megválasztásához 150 szavazat szükséges.

„Itt nehézséget jelenthet a megfelelő többség biztosítása, hiszen a kisebbségi pártoknak mindössze hét képviselőjük van. Úgy gondolom, hogy a kisebbségekkel való együttműködés fontos lehet a RIK összetételének meghatározásakor. Ez előnyt jelenthet, de továbbra is politikai tárgyalások és az Egyetemista lista mérlegelésének kérdése, hogy szükségesnek tartják-e a kisebbségek bevonását. Ismétlem, a RIK-ben kialakítandó többségről van szó: hiába van parlamenti többségük, a választási bizottságban nem szerezhetnek többséget, mivel egy képviselőcsoport csak a tagok felét delegálhatja” – zárta nyilatkozatát Erceg.

Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ