Az egyetemisták már megállapodtak arról, ki tölti majd be a parlament elnöki tisztségét. A jelölt nevét azonban az egyetemista mozgalom fogja nyilvánosságra hozni, erről Dejan Šoškić, a Szerb Nemzeti Bank korábbi kormányzója, az Egyetemista Lista parlamenti képviselőjelöltje beszélt az N1 A hét benyomása (Utisak Nedelje) című műsorában.
Šoškić hangsúlyozta, hogy az Egyetemista Lista, amelynek tagjai túlnyomórészt korábban politikával nem foglalkozó személyek, intenzíven készül és tanul annak érdekében, hogy a parlamentbe kerülve felkészülten kezdhesse meg munkáját.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Biztos vagyok benne, hogy sok kétkedő, aki úgy gondolja, hogy tapasztalatlan emberek csoportjáról van szó, kellemesen fog csalódni abban, ahogyan dolgozni és működni fognak. De várjuk meg, és meglátjuk. Az viszont biztos, hogy az Egyetemista Lista felkészülten érkezik. Azt szeretnénk, hogy minél előbb megtörténjen a hatalomátadás, nem magáért a hatalomért, hanem azért, hogy megkezdődhessenek a reformok” – mondta Šoškić.
Hozzátette, hogy már eddig is számos változás történt.
„Már pusztán annak felismerése, hogy milyen választási eredmények születtek, elegendő volt ahhoz, hogy egyes intézmények elkezdjék végezni a munkájukat, és tisztességes emberek kezdjenek az alkotmánnyal, a törvényekkel, a szabályzatokkal és a szakmai etikával összhangban dolgozni. Tehát pozitív változások zajlanak, amelyeket mindannyian látunk” – fogalmazott.
Šoškić szerint a parlament megalakulását követően felgyorsulnak az események.
„A parlament először törvényhozó testületként kezdi meg működését, ezt követően megalakulhatnak a parlamenti bizottságok, majd sor kerülhet a kormány megválasztására. A folyamatnak bizonyos értelemben az elnökválasztással kellene lezárulnia, amelynek semmi akadálya, hogy még az év végéig megtörténjen” – mondta.
A parlament leendő elnökének személyéről Šoškić kijelentette, hogy nem az ő feladata nyilvánosságra hozni a nevet.
„Hamarosan megtörténik, semmivel sem fogunk elkésni. A parlament alakuló ülésére csak kilenc nap múlva kerül sor, addigra biztosan nyilvánosságra kerülnek a szükséges információk” – jelentette ki.
A döntéshozatali folyamatról szólva elmondta, hogy az folyamatos egyeztetésen alapul.
„Ha azt kérdezik, hogyan születnek meg a konkrét javaslatok, azt mondhatom, hogy állandó kapcsolatban vagyunk az egyetemistákkal. Ők is tudják, hogy az Egyetemista Lista megválasztott képviselői a törvény értelmében saját mandátumuk birtokosai lesznek, és önállóan döntenek.”
Hozzátette, hogy ezzel egy olyan szokványos politikai folyamat veszi kezdetét, amely minden rendezett európai országra, és a világ más demokratikus államaira is jellemző. A képviselők az alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban végzik majd munkájukat, a kormány pedig saját hatáskörében jár el.
Šoškić szerint ugyanakkor nemcsak az Egyetemista Lista valamennyi jelöltjének programbeli egyetértése fontos, hanem a közvetlen és folyamatos kommunikáció is.
Elmondta, örülne annak, ha az egyetemista mozgalom egyes tagjai a következő időszakban aktívan részt vennének az Egyetemista Lista politikai programjának megvalósításában.
„Akár egyes állami szervekben, kabinetekben, munkacsoportokban vagy szakértői csoportokban is szerepet vállalhatnának” – fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy a leendő miniszterek személyéről a plénumok, az egyetemista mozgalom vagy közösen döntenek-e, Šoškić azt válaszolta, hogy a jelenlegi szakaszban az egyetemisták vesznek részt a döntéshozatalban, de folyamatosan egyeztetnek a lista jelöltjeivel.
„Az egyetemistáknak, mint tudjuk, rendkívül fejlett demokratikus döntéshozatali rendszerük van a mozgalmon belül. Úgy gondolom, hogy ez a folyamat kivételes fiatalokat emelt ki. Akikkel én intenzíven kapcsolatban állok – és nem kevesen vannak –, rendkívül intelligens, kezdeményező és cselekvőképes fiatalok. Úgy tűnik számomra, hogy az egyetemista mozgalom belső döntéshozatali rendszere valóban kiváló jelölteket hozott felszínre.”
Emlékeztetett arra is, hogy egy demokratikus folyamat eredményeként állt össze a 250 jelöltből álló lista.
„Biztos vagyok benne, hogy sokan maradtak a listán kívül olyanok is, akik megérdemelnék, hogy megválasszák őket, hogy felelősségteljes feladatokat lássanak el a következő időszakban” – tette hozzá.
Šoškić szerint a leendő kormányfő és a végrehajtó hatalom képviselőinek kiválasztásáról többféle egyeztetési mechanizmus működik.
„Minden miniszteri tisztségre több jelölt lesz, és a miniszterelnök-jelölti posztra is több személyt mérlegelnek. Ez a demokratikus folyamat rendkívül fontos” – hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy a parlamenti képviselők az Egyetemista Lista programjában meghatározott célokkal összhangban végzik majd munkájukat, és ugyanez vonatkozik a leendő kormányra is.
Illusztráció (Fotó: n1, Archívum)
