Az Alkotmánybíróságnak állást kellene foglalnia, és meg kellene fontolnia egy olyan ideiglenes intézkedés meghozatalát, amellyel felfüggesztenék a kegyelmi döntések végrehajtását – mondta Vida Petrović Škero, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke.
Hozzátette, a végrehajtást addig kellene elhalasztani, amíg meg nem állapítják, hogy az Aleksandar Vučić volt államfő által aláírt 49 kegyelmi ügy mindegyikében betartották-e a törvényben előírt eljárást.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Petrović Škero a Politika napilapnak azt nyilatkozta, hogy amennyiben megállapítják az eljárási szabályok betartását, a kegyelmi döntések végrehajtását folytatni kell. Ellenkező esetben az Alkotmánybíróságnak meg kellene állapítania a jogsértést, és a döntések nem válthatnának ki semmilyen joghatást.
„Amikor jogi kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán lefolytatták-e az előírt eljárást, maga a döntés jogilag megfelelő-e, törvényes módon született-e meg, vagy esetleg hatáskörrel való visszaélés történt, akkor felvetődik a kérdés, hogy egy ilyen döntés egyáltalán kiválthat-e joghatást” – mondta. Hozzátette, hogy az államfő kegyelmi döntésével szemben nincs jogorvoslati lehetőség, ezért a végrehajtás elhalasztásának egyetlen módja annak megvizsgálása, hogy az adott kegyelmi ügyekben megsértették-e a törvényes eljárást.
„Az államfő alkotmányos joga, hogy kegyelmet adjon valakinek. A jogerős ítélet meghozatala előtti kegyelem, amellyel a volt államfő számos esetben élt, lehetséges, de rendkívül ritkán alkalmazzák, és nagyon nyomós indokoknak kell fennállniuk, például az érintett súlyosan megromlott egészségi állapotának. Ha valakit még a jogerős ítélet meghozatala előtt mentesítenek a büntetőeljárás alól, annak jogi következményei lehetnek, és különféle jogi kérdéseket vethet fel” – tette hozzá.
A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke szerint jelenleg nem tudni, hogy az Igazságügyi Minisztérium a törvényben előírtaknak megfelelően elkészítette-e az államfő számára a kegyelmekre vonatkozó, indokolással ellátott javaslatokat. Az sem ismert, hogy a bíróság minden esetben, vagy csak egyes ügyekben nyilvánított-e véleményt arról, hogy fennállnak-e a kegyelem feltételei.
„Még azt sem tudjuk, hogy mind a 49 személy egyetlen döntéssel kapott-e kegyelmet, vagy mindegyikük ügyében külön határozat született. Ha a bíróság nem vett részt az eljárásban, akkor súlyosan megsértették az eljárási szabályokat, és az ilyen döntésnek nem lenne szabad joghatást kiváltania. A közvéleményt pedig azon túl, hogy kik kaptak kegyelmet, leginkább az érdekli, milyen indokok alapján születtek meg ezek a döntések” – mondta Petrović Škero.
