Egyes szerbiai pénzváltókban már 119, sőt 120 dinárt is elkérnek egy euróért, miközben a hivatalos középárfolyam szinte változatlan.
Dušan Uzelac, a Kamatica portál szerkesztője a Szerbiai Rádió és Televíziónak (RTS) elmondta, hogy az euró drágulása egyes pénzváltókban elsősorban pszichológiai hatásokkal és a készpénz iránti megnövekedett kereslettel magyarázható, nem pedig tényleges devizahiánnyal.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Úgy vélem, egyes pénzváltók megpróbálják kihasználni a kialakult helyzetet. Egyértelmű szabályok vannak arra vonatkozóan, hogy a Szerb Nemzeti Bank a középárfolyamhoz képest mekkora maximális eladási árfolyamot engedélyez. Nincs semmiféle probléma, hiány vagy devizaszűke. Mindaz, ami most történik, rövid távú, pszichológiai jellegű jelenség” – hangsúlyozta Uzelac.
Emlékeztetett arra, hogy 2021 novemberében is mintegy 117,6 dinár volt az euró árfolyama, ami szerinte azt mutatja, hogy a szerbiai fizetőeszköz értéke évek óta viszonylag stabil.
Elmagyarázta, hogy a pénzváltókban devizát vásárló polgárok a teljes devizapiacnak csupán kisebb részét képviselik. A piacon jelentős szerepet játszanak a vállalatok, a nagyvállalatok és az állami cégek is, köztük azok, amelyek energiahordozókat vásárolnak.
„A devizák iránti megnövekedett kereslet az évszak miatt várható volt. A pénzváltókba betérő polgárok készpénzt vásárolnak. Ma senkinek sem okoz gondot, hogy banki alkalmazáson keresztül devizát vegyen. Nincsenek korlátozások, és szokatlanul magas árfolyamok sem” – mondta Uzelac.
Miért korlátozzák egyes pénzváltók az euró eladását?
Uzelac szerint a problémák kizárólag a készpénzforgalomban jelentkeztek, mivel a bankjegyek beszerzése és szállítása bizonyos logisztikai előkészületeket igényel.
Példaként egy olyan üzletet említett, amely hetente rendszerint egy tonna almát ad el, majd hirtelen tíz tonnára nő a kereslet.
„Természetesen időbe telik, amíg az árut leszállítják és kihelyezik a polcokra. Ugyanez történik a pénzváltókban is. Ha valaki reggel felvásárolja az összes rendelkezésre álló eurót, akkor a nap hátralévő részében már nincs mit eladniuk. Ez elsősorban a kisebb pénzváltókat érinti, amelyek nem tudtak elegendő készpénzt biztosítani a megnövekedett kereslethez” – magyarázta.
Hozzátette, hogy ha valóban komoly zavarok lennének a devizapiacon, akkor a hivatalos középárfolyam jelentősebb változására is számítani lehetne.
„A középárfolyam szinte egyáltalán nem mozdul el ahhoz képest, mekkora felhajtás alakult ki az ügy körül. Ez azt jelenti, hogy a történteknek a pszichológiai hatáson kívül nincs jelentősebb következményük” – értékelte Uzelac.
„Az Alta Bank esete nem veszélyeztetheti az egész bankrendszert”
Az Alta Bank működési engedélyének visszavonásáról szólva Uzelac hangsúlyozta, hogy a bankrendszer nagymértékben a lakosság és a gazdasági szereplők bizalmára épül.
„Az egész pénzügyi rendszer alapja a bizalom. Nagyon gyorsan láthattuk, mi történik, amikor ez a bizalom megrendül. Az Alta Bank likviditása csökkent, és amikor az egy bizonyos szint alá esik, működésbe lépnek a védelmi mechanizmusok” – mondta. Hozzátette, hogy hasonló mechanizmusokat alkalmaznak más bankok működési problémái esetén is. Emlékeztetett az Agrobank, a Privredna banka Beograd és az Univerzal bank korábbi eseteire.
„Amikor nyilvánosságra kerül, hogy egy banknak problémái vannak, a betétesek elkezdik kivenni a pénzüket, ami tovább csökkenti a bank likviditását. Ez az egyik olyan tényező, amely csődhöz vezethet” – magyarázta Uzelac.
Hangsúlyozta, hogy információi szerint egyelőre semmi sem utal arra, hogy az Alta Bank esetében nagy összegű pénzlopás történt volna. Ugyanakkor felmerült a gyanú, hogy bizonyos műveleteket a banki előírásokkal ellentétesen hajtottak végre, ezt azonban még ki kell vizsgálni.
Arra a kérdésre, hogy az Alta Bank ügye megingathatja-e a teljes bankszektorba vetett bizalmat, Uzelac azt válaszolta, hogy a bizalom már megrendült, ez azonban nem jelenti azt, hogy a rendszer stabilitása is veszélybe került volna.
„Az Alta Bank piaci részesedése körülbelül három százalék. Kérdéses, hogy megfelelően működött-e, történt-e sikkasztás, mindezt majd a vizsgálatok tisztázzák. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bank teljes működése szabálytalan lett volna. A bankrendszer az egyik legszigorúbban szabályozott és ellenőrzött rendszer, éppen azért, mert a belé vetett bizalom rendkívül érzékeny” – hangsúlyozta Uzelac.
