A Szerb Haladó Párt kormányzásának éveit végigkísérték a közvállalatokban és közintézményekben történő pártalapú foglalkoztatással kapcsolatos vádak, valamint azoknak a fiktív alkalmazottaknak az ügyei, akik fizetést kaptak, de a munkahelyükön meg sem jelentek. Arról, hogy hány ilyen ember lehetett, és mekkora kár érhette emiatt a szerbiai polgárok által befizetett adókból fenntartott költségvetést, csupán becslések léteznek. Az N1 portál megszólalói elmagyarázták, mi a különbség a fiktív és a pártalapú foglalkoztatás között, és hogyan kellene az új hatalomnak kezelnie ezeket az eseteket, írja az N1 Televízió honlapja.
Mindössze néhány nappal azután, hogy az előrehozott parlamenti választások eredményei megmutatták, hogy a Szerb Haladó Párt elveszítette a hatalmat, Stefan Simić, a Szabad Polgárok Mozgalmának belgrádi önkormányzati képviselője arról számolt be, hogy olyan értesüléseket kapott, amelyek szerint a közvállalatokban hirtelen több székre lett szükség. Olyan emberek jelentek meg ugyanis a munkahelyükön, akik korábban soha nem jártak be dolgozni, és akikről a többi alkalmazott azt sem tudta, hogy az adott intézménynél állnak munkaviszonyban.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az ellenzéki pártok már korábban is figyelmeztettek arra, hogy különböző közvállalatokban fiktív munkahelyeket biztosítanak olyan személyeknek, akik állításuk szerint a választási kampányok előtt és alatt a hatalom támogatásáért cserébe jutottak álláshoz.
Az elmúlt években sorra jelentek meg azok a vádak, amelyek szerint különböző közvállalatokban, ideiglenes és alkalmi munkavégzésre szóló szerződésekkel, illetve munkaszerződésekkel, valamint mesterségesen létrehozott, párhuzamos munkakörök révén több tucatnyi szórakoztatóipari szereplőt, celebet, a Szerb Haladó Párt internetes propagandájában részt vevő aktivistát és más, a párt számára „érdemeket szerzett” személyt alkalmaztak. A vádak szerint ezek az emberek megfelelő képesítés nélkül, rendszeres fizetésért kerültek állományba, miközben nem jártak be dolgozni, és munkájukra valójában nem is volt szükség.
Nyílt titoknak számított, hogy a közvállalatokban a Szerb Haladó Párt internetes aktivistáinak egész „hadserege” dolgozik, akik különféle pártfeladatokat látnak el, miközben az adófizetők pénzéből kapják fizetésüket. Bár erről sokan tudni véltek, az ügyek többnyire a gyanú szintjén maradtak egészen addig, amíg a Balkan Investigative Reporting Network, vagyis a Balkáni Oknyomozó Újságírói Hálózat (BIRN) interjút nem közölt egy férfival, aki nyilvánosan elismerte, hogy maga is közéjük tartozott.
Momčilo Marjanović, a Szerb Haladó Párt régi tagja idén október közepén elismerte, hogy éveken keresztül kapott fizetést az újvidéki Lisje kommunális közvállalattól, noha egyszer sem jelent meg a munkahelyén.
„Ezeket fantom-munkahelyeknek nevezik. De sajnos nem én vagyok az egyetlen. Ha csak én lennék, az még jó is lenne… Azt mondják: »A szolgálataidat azzal fizetjük meg, hogy fizetést kapsz.« Így aztán soha nem mentem be dolgozni. A fizetésemet természetesen rendszeresen megkaptam” – mesélte a BIRN-nek adott interjúban.
Néhány nappal később a Vreme Közpénzből fizetik őket, az SNS-nek kommentelnek című írásában olyan elemzést közölt, amely szerint közintézmények alkalmazottainak százai munkaidőben a Szerb Haladó Párt internetes propagandahálózatának dolgoznak. Az elemzés szerint a közösségi oldalakon megbízás alapján hozzászólásokat író személyek hálózata Szerbia 231 közintézményére terjed ki.
Nem ismert, hogy a szerbiai polgárok által befizetett adókból mennyi pénz került a közvállalatokon keresztül a kormánypárt hűséges embereihez. Azok azonban, akik éveken át figyelmeztettek erre a gyakorlatra, hangsúlyozták, hogy az összeg semmiképpen sem elhanyagolható.
„A fiktív foglalkoztatás jogilag könnyen rendezhető”
Ranka Savić, a Szabad és Független Szakszervezetek Szövetségének (ASNS) elnöke az N1 portálnak elmondta, hogy az új kormánynak egyáltalán nem lesz könnyű helyrehoznia mindazt, amit a távozó hatalom maga után hagyott.
„A Szabad és Független Szakszervezetek Szövetsége azt várja az új kormánytól, hogy – hadd használjam ezt a kifejezést – számoljon le az összes úgynevezett lojalistával. Most akár állandó munkaviszonyba is áthelyezhetik ezeket a hűséges embereiket. Csakhogy nekünk ezekben a vállalatokban mindenütt vannak belső informátoraink, így segíteni tudunk az Egyetemista listának abban, hogy megszerezzük a fiktíven foglalkoztatott személyek névsorát. Állítom, hogy már ezzel az egyetlen intézkedéssel több millió eurót lehetne megtakarítani az országban” – mondta.
Arra a kérdésre, hányan juthattak ilyen módon költségvetési pénzekhez, Savić azt válaszolta, hogy becsléseik szerint több tízezer emberről lehet szó.
„Nagyon jól tudjuk, hol fordult elő ilyesmi: a kommunális közvállalatokban, a nyugdíj- és rokkantbiztosítási alapban, a Postatakarék Bankban. Csak a városi köztisztasági vállalatnál több száz ilyen ember van. És akkor még nem is beszéltem a Villanygazdaságról, a Kolubaráról vagy a TENT-ről. Tömeges jelenségről volt szó” – magyarázta Savić.
Nemanja Nenadić, a Transparency Serbia szervezet képviselője ugyanakkor az N1-nek elmondta, hogy a fiktíven foglalkoztatottak számáról szóló valamennyi becslés megbízhatatlan. Szerinte most jött el az ideje annak, hogy találgatások helyett minden intézményben feltárják a tényleges helyzetet.
„Ma már a korábbinál több olyan alkalmazott van, aki hajlandó beszélni fiktív kollégáiról, ráadásul a párt adatbázisaiból is szivárognak ki nyilvántartások” – mondta.
Nenadić szerint a fiktív foglalkoztatás jogi szempontból viszonylag könnyen rendezhető.
„Meg kell szüntetni a kitalált munkahelyet. Ráadásul ezekben az esetekben mind az alkalmazott, mind a formális és tényleges felettesei bűncselekményt követnek el” – magyarázta.
Mi legyen a pártalapon alkalmazottakkal?
A Szerb Haladó Párt tizennégy éves kormányzását a pártalapú foglalkoztatás is végigkísérte. Az ellenzéki pártok, a szakszervezetek és az egyszerű polgárok részéről egyaránt érkeztek olyan vádak, amelyek szerint a közintézményekben és közvállalatokban politikai alkalmatlanságra hivatkozva váltottak le, helyeztek át vagy bocsátottak el alkalmazottakat, akiknek a helyére a kormánypártok tagjait nevezték ki.
Ranka Savić arra figyelmeztetett, hogy olyan körülmények között éltek, amikor sok esetben a Szerb Haladó Párt belépési nyilatkozatának aláírása nélkül nem lehetett munkához jutni, és sokakat a kényszer vitt rá erre.
„Szakszervezeti emberként nem támogathatom, hogy mindenkit, aki ilyen módon jutott álláshoz, kivétel nélkül elbocsássanak. Minden vállalatnál külön meg kell vizsgálni a helyzetet. Az új vezetésnek időt kell adni arra, hogy felmérje, ki ért a munkájához, ki dolgozott ténylegesen, ki végezte lelkiismeretesen a feladatait, függetlenül attól, hogy pártalapon került-e az állásába. Ezeket az embereket nem szabad elbocsátani, illetve nem szabad megtagadni a munkaszerződésük meghosszabbítását. Mindannyian ennek az országnak a polgárai vagyunk, továbbra is együtt kell dolgoznunk és egymás mellett élnünk” – fogalmazott.
Nemanja Nenadić, a Transparency Serbia képviselője szintén különbséget tesz a fiktív és a pártalapú foglalkoztatás között.
„Nem ugyanarról a két jelenségről van szó, bár többnyire összefonódnak. A fiktív foglalkoztatás nagyobb kárt okoz, hiszen az ilyen alkalmazottak fizetésének minden egyes dinárja tiszta veszteség a költségvetés számára. A pártalapú foglalkoztatás esetében az első kár abból ered, hogy egy gyengébb képességű jelölt kapja meg az állást, a további károk pedig akkor keletkeznek, amikor az illetőnek viszonoznia kell a szívességet” – magyarázta.
Hozzátette, hogy a pártalapú foglalkoztatás látszólag törvényes eljárás keretében is történhet, amelyet azonban gyakran valamilyen jogellenes lépés előz meg, például a munkakörök mesterséges átalakítása vagy a pályázati feltételek előre kiválasztott személyekre szabása.
„A helyzetet tovább egyszerűsítette, hogy a határozott idejű foglalkoztatásnál meg lehetett kerülni a pályáztatásra vonatkozó szabályokat, ráadásul a közszféra jelentős részében, például a közvállalatoknál, a pályázat kiírása nem is kötelező. Ezért a pártalapon alkalmazott személyek eltávolításának jogi lehetőségei attól függnek, hogy az adott esetben megsértették-e a foglalkoztatási szabályokat, mennyi idő telt el az alkalmazás óta, és természetesen attól is, hogy az illető később visszaélt-e a munkahelyével a párt támogatása érdekében, például internetes propagandatevékenységet végzett-e” – hangsúlyozta Nenadić.
Az októberi előrehozott parlamenti választásokon győztes, a szerb parlamentben az önálló kormányalakításhoz szükséges többséggel rendelkező Egyetemista lista képviselői közölték, hogy senkit sem fognak elbocsátani a közintézményekből és közvállalatokból, aki tisztességesen és a törvényeknek megfelelően végezte a munkáját.
„Azok viszont, akik megsértették a törvényt, és ellopták a szerbiai polgárok pénzét, a törvénynek megfelelően felelősségre lesznek vonva” – írták hivatalos közösségi oldalaikon.
