A korrupció megítélését illetően Szerbia az alacsony pontszámmal rendelkező országok közé tartozik, ezen a téren a tavalyi év óta semmilyen előrelépést nem tett az ország, hiszen még mindig 38 pontot kapott a lehetséges százból. Az eredmények összehasonlítása, vagyis 2012 óta ez a legalacsonyabb eredmény – derül ki a Transparency International 2021-es évre vonatkozó Korrupcióérzékelési Indexe (Corruption Perception Index – CPI) jelentéséből.

A korrupcióra, az emberi jogokra és a demokráciára összpontosító jelentés becslése szerint a szerb hatóságok továbbra is ellenőrzzésük alatt tartják a médiát, zaklatják a független kritikusokat és tisztességtelen választásokat szerveznek.

A jelentés szerint Montenegró 43 pontjával egyike annak a három országnak a régióban, amelyek átlag feletti pontszámmal rendelkeznek. Koszovó pontszáma 39, ami két ponttal kevesebb az előző két évhez képest, míg Albánia 35 ponttal rendelkezik.

A 2021-es korrupciós észlelési index az emberi jogok megsértését, a több évtizedes korrupció stagnálását és a demokrácia hanyatlását mutatja Kelet-Európában és Közép-Ázsiában – áll a jelentésben.

A régió stagnálása

Kelet-Európa és Közép-Ázsia országainak előrehaladása a korrupció elleni küzdelemben általában stagnál, és a világnak ezen a részén minden ország pontszáma 50 alatt van. Az említett régiók országainak 75 százaléka a tavalyi évben visszaesett a pontszáma alapján, és semennyi, vagy csak nagyon csekély előrelépést tettek az elmúlt tíz évben.

– Kelet-Európa és Közép-Ázsia a növekvő tekintélyelvűség, az emberi jogi visszaélések és a korrupció ördögi körét mutatja – áll a jelentésben, hozzátéve, hogy a politikai vezetők ürügyként használták fel a koronavírus járványt, hogy csökkentsék a felügyeletet és az elszámoltathatóságot a lakosság felé a külföldi segélyek beszerzésével és elköltésével kapcsolatban.

A CPI-jelentés 180 országot és területet rangsorolt a közszférában tapasztalható korrupció szintjéről alkotott véleménye szerint egy nullától (nagyon korrupt) 100-ig (nincs korrupció) terjedő skálán. Kelet-Európa és Közép-Ázsia átlaga nagyon alacsony, mindössze 36 pont. A közép-ázsiai régióban Türkmenisztán (19), Tádzsikisztán (25) és Kirgizisztán (27) rendelkezik a legalacsonyabb pontszámmal.

A  Transparency International Korrupcióérzékelési Indexe szerint az Európai Unió második legkorruptabb országa Magyarország, de csak azért csúszott le az első helyről, mert Bulgáriában még többet romlott a helyzet.

A HVG cikke szerint a 0-100 közötti skálán egy éve ilyenkor még Magyarország, Bulgária és Románia is 44-44 ponttal állt, holtversenyben az EU legkorruptabb országaiként. Mostanra Magyarország pontszáma 43-ra romlott, Bulgáriáé 42-re, Romániáé viszont 45-re javult. Globális összevetésben a 180 vizsgált állam közül a 73. helyre csúszott le Magyarország az egy évvel korábbi 69.-ről, így Ghánával, Kuvaittal, Szenegállal és a Salamon-szigetekkel van egy szinten (Kína pontszáma kettővel magasabb, mint Magyarországé).

Nyugat-Európa gazdaságilag fontos országai közül Olaszország 56 pontja jelenti a kivételt, a német 80, a brit 78 és a francia 71 pont is alacsony korrupciós kockázatot jelent. Az Egyesült Államok korrupciós kitettsége még mindig viszonylag alacsony, de a 67 pont azt jelenti, hogy amióta Donald Trump elnök lett, folyamatos volt a visszaesés, és Joe Biden első elnöki évében is tovább romlott a helyzet. A lista legalján 16-16 ponttal Afganisztán, Észak-Korea és Jemen, 14-gyel Venezuela, 13-mal Szomália és Szíria, legvégül 11-gyel Dél-Szudán található. Ezekben az országokban „diktatúra vagy anarchia van, és az intézményrendszer, már ha egyáltalán beszélhetünk ilyenről, nem képes vagy nem is törekszik a közjó előmozdítására és eközben a korrupció megfékezhetetlennek bizonyul”.