A jobb megélhetés a fő indítóok

A Családi Kört és a Szabad Magyar Szót kiadó Sajtószabadság Alapítvány megbízásából végzett újabb közvélemény-kutatást a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely. A kutatás ezúttal azt vizsgálta, milyen a vajdasági magyarok elvándorlási hajlandósága, milyen országok felé indulunk, milyen célból, és milyen reményeink vannak Vajdaság jövőjével kapcsolatban. A kutatás eredményeit folytatásokban közöljük.

A harmadik részben az elvándorlás okaival foglalkozunk.

A jövőre vonatkozóan is feltettük ugyanazokat a kérdéseket, mint az előző részben: hogyan fog alakulni Szerbia gazdasági helyzete, az emberek életszínvonala, szerb-magyar viszony, illetve kibővítettük és rákérdeztünk a személyes életre is.

Azt vizsgáltuk, hogy az elvándorlás hogyan függ össze ezen tényezőkkel. Érdekes, hogy szinte hasonló mértékű elvándorlási hajlandóság mutatkozik azok esetében, akik szerint romlik, és azok esetében, akik szerint javul majd a helyzet. Akik szerint nem változnak a dolgok, alacsonyabb elvándorlási hajlandóságot mutatnak.

A legnagyobb összefüggést e két tényező között, a szerbek és a magyarok közötti viszony megítélése mutatta: akik szerint romlani fog a viszony a két nemzet között, azoknak 80 százaléka potenciális elvándorló, és mindössze 20 százalékuk biztosan Szerbiában maradó. Egy másik érdekesség, hogy azok esetében, akik saját jövőbeni személyes helyzetüket pozitívan ítélték meg, magasabb az elvándorlók aránya, mint azok között, akik pesszimistábbak. Ez annak tudható be, hogy a saját helyzetük javulását az elvándorláshoz kötik.

2-3-1. ábra: Az elvándorlás főbb okai

Az elvándorlás döntése mögötti motiváció megértése ugyanolyan fontos tényező, mint maga az elvándorlás mértéke.

„Miért döntenek az emberek úgy, hogy elhagyják szülőföldjüket és egy új társadalomban, hátrahagyva rokonokat, barátokat, sokszor nulláról indulva kezdenek új életet? Van-e különbség fiatalok és idősebbek elvándorlási motivációi között?

Az elvándorlást fontolgató vajdasági magyarok 74,2 százaléka a jobb megélhetés, 11,9 százaléka a hátrányos kisebbségi helyzet, és további 10,1 százalék családegyesítés miatt hagyná el Szerbiát. A maradék 3,8 százalék egyéb okokat jelölt meg potenciális elvándorlásának okaként: gyermekek iskoláztatása, jobb egészségügyi ellátás, anyagi és politikai biztonság, nyugdíjaskori nyugalom megtalálása, illetve szakmai okok.

2-3-2. ábra: Az elvándorlás okai a vajdasági magyarok körében

A bánáti régióban élők válaszolták legnagyobb mértékben, 88,9 százalékban, hogy a jobb megélhetés miatt hagynák el az országot.

Az nem meglepő, hogy a 18-35 év közöti korosztályban a legmagasabb a jobb megélhetés miatt elvándorlók aránya, azonban érdekes, hogy a középkorosztály és a legidősebbek esetében a legmagasabb azok aránya, akik a hátrányos kisebbségi helyzetet választották.

2-3-3. ábra: Az elvándorlás okai korosztályonként

Az iskolai végzettséget tekintve a 8 általánossal (vagy kevesebbel) rendelkezőket motiválja leginkább a családegyesítés és ők érzékelik leginkább a hátrányos kisebbségi helyzetet is. A középfokú végzettséggel rendelkezők közül válaszolták a legtöbben, hogy a jobb megélhetés miatt vágnak neki a világnak (77,3%).

2-3-4. ábra: Az elvándorlás okai iskolai végzettség szerint

A nőket valamivel jobban motiválja a családegyesítés és a jobb megélhetés reménye, a férfiak a hátrányos kisebbségi helyzetben „vezetnek”, 16,2 százalékuk emiatt vándorolna el. A nők közül csak 8,8 százalék választotta ezt az okot.