Természetesen az Ukrajna elleni orosz támadás uralta a nemzetközi sajtó hasábjait az elmúlt napokban, de ezen túlmenően szóba kerültek olyan témák is, mint „a magyar szakaszgyőzelem” az EU ellen indított jogállami vitában, vagy hogy szabad-e még egyszer „ilyen tüneményes” olimpiát szervezni egy „ilyen országban”. Átlapoztuk a világsajtót Washingtontól Frankfurton, Zürichen és Budapesten át Pekingig.
Oroszország megtámadta Ukrajnát
A Frankfurter Allgemeine Zeitung így számolt be a putyini agresszió kezdetéről:
„Oroszország csütörtökön megtámadta Ukrajnát. A kora reggeli óráktól az ország minden részéből rakétatüzet és előrenyomuló csapatokat jelentettek. Az orosz egységek behatoltak Észak-Ukrajnába Fehéroroszországból, Kelet-Donbászba Oroszországból, Dél-Ukrajnába pedig a 2014-ben annektált Krímből. Vlagyimir Putyin orosz elnök televíziós beszédében »különleges katonai műveletnek« minősítette az agressziót, és kijelentette, hogy a cél Ukrajna »demilitarizálása és nácimentesítése«. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezzel szemben » Ukrajna elleni nagyszabású háborúról« beszélt.”
A Die Presse című bécsi lap csütörtökön az ukrajnai válságról és Európa orosz gázellátástól való függőségéről írt:
„A jelenlegi helyzet ismét lenyűgözően mutatja a gazdasági nagyhatalom, Európa gyengeségeit a politikai konfliktusok terén. Az Egyesült Államokkal ellentétben az ókontinens nemcsak katonailag felkészületlen, hanem túlzottan függ az olyan területektől is, mint az energiapolitika. Ez részben azzal magyarázható, hogy Észak-Amerikával ellentétben itt kevesebb az olaj- vagy gázlelőhely. Azonban túl sokáig bíztak Oroszországban, és figyelmen kívül hagyták a lehetséges beszállítók jelentős diverzifikációját – például az LNG-terminálokon keresztül. A klímavédelmi okokból szükséges energetikai fordulatot most a különböző autokratáktól való függetlenedés lehetőségeként kell kihasználni. Nem egy drága, és ezért értelmetlen önfenntartó kísérletről van szó, hanem a napsütésben gazdag dél-európai országokban meglévő potenciál kihasználásáról. Ez részben enyhítheti az Európán belüli fizetési mérlegek különbségeinek problémáját is.”
Vlagyimir Putyinnak nem csak Fehéroroszország a szövetségese, de Aleksandar Vučić szerb elnök is határozottan mellette áll. A belgrádi sajtó pedig nap mint nap kiforgatja a valóságot. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a szerb sajtó azt írja, hogy Ukrajna támadta meg Oroszországot:
„Sokan azt gondolhatják, hogy Fehéroroszország az egyetlen ország Európában, amely nyíltan támogatja Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. De a Kremlnek más szövetségesei is vannak a kontinensen. Az egyik legfontosabb az EU-tagjelölt Szerbia. A balkáni állam számos médiája olyan módon számol be Oroszország Ukrajna elleni agressziójáról, amely semmiben sem különbözik a Kreml propagandájától. Néha az egyszerűség kedvéért az orosz tudósítást teljes egészében átveszik szerb fordításban.
Az Informer nevű belgrádi bulvárlap keddi főcímében ez állt: »Az amerikaiak káoszba sodorják a világot. Ukrajna megtámadta Oroszországot!« Hasonlót olvashatunk az Alo nevű bulvárlap címlapján is: »A világ egy nagy katasztrófa szélén áll: Ukrajna megtámadta Oroszországot!«. A Večernje Novosti meg ezt írja: »Vérontás az orosz határon«. Az alcím Putyint és azt az orosz állítást idézi, mely szerint az orosz területre bejutni próbáló ukrán »szabotőröket likvidálták«. Formálisan ezt az állítást csak idézik, de a hatás egyértelmű és szándékos. A Srpski Telegraf a válság állítólagos helyi hatásaira koncentrál: »Putyin csapatokat küld Szerbia és a (boszniai) Szerb Köztársaság összevonására.« Putyinnak állítólag ez a következő célja Ukrajna után: Belgrád támogatása Nagy-Szerbia létrehozásában. A Kurir szerint pedig: »Putyin: Oroszország mindent megtett az ukrajnai békéért.«”
Forog Deutsch Tamás verklije
A legnagyobb példányszámban megjelenő osztrák napilap, a bécsi Die Presse így értékeli az Európai Bíróság döntését Magyarország ellen:
„Magyarország szakaszgyőzelmet aratott az EU ellen a jogállami vitában: egy brüsszeli szóvivő bejelentette, hogy az Európai Bizottság ugyan már egy hónapon belül beindíthatja az új mechanizmust, de akár 9 hónapig is eltarthat, amíg pénzeket fagyaszt be a demokratikus normákat megsértő kormányok ellen. A magyar választásokat viszont nem egészen másfél hónap múlva tartják.
Az EU ugyanakkor nyomást gyakorol Lengyelországra: az illetékes miniszterek jövő kedden ismét a Varsó ellen folyamatban lévő jogállami eljárással foglalkoznak, bár sok esélyük nincs a sikerre, mivel Magyarország vétóval megakadályozhatja az érdemi lépéseket. (Sőt, lehet, hogy Szlovénia is csatlakozik hozzá.) Egy uniós diplomata szerint azonban mégis van értelme kezdeményezni ezeket az eljárásokat, mivel a két országban enyhén szólva rendkívül aggasztó a helyzet. És ennek a két országnak a vezetői is lehetőséget kapnak, hogy kifejtsék álláspontjukat a többiek előtt, sőt, még az sem kizárt, hogy módosítanak saját politikájukon.”
„Forog Deutsch Tamás verklije: Soros, Soros, Soros” – írja a budapesti Népszava című balközép, majd így folytatja:
„Veszélyben vannak az Európai Unió alapintézményei, mert nem saját logikájuk alapján működnek, hanem a Soros-hálózat befolyása érvényesül bennük – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Úgy fogalmazott: »Hosszú évek óta mindenki azt tapasztalja, hogy szervezetten, irányítottan, az Európai Unió alapintézményeit maga alá gyűrve működik a Soros-hálózat.«
Deutsch meg is magyarázta az elméletét, amely szerint »Soros György és a Nyílt Társadalom Alapítvány különböző, magukat függetlennek hazudó szervezeteket támogat, amelyek a legdurvább rágalmakat, hazugságokat gyártják«. Mint mondta, szerinte ez a hálózat jól szervezetten politikai akaratképzést folytat oly módon, hogy beavatkozik az Európai Unió intézményeinek működésébe, és erre »cáfolhatatlan bizonyítékokat« lát, ami miatt levélben kereste meg az összes európai parlamenti képviselőt.
Deutsch Tamásnak az elmúlt időszakban nem ez az első erőteljesen »sorosozó« nyilatkozata, már azelőtt is, hogy az Európai Bíróság […] elutasította a jogállamisági mechanizmus ellen benyújtott magyar és lengyel keresetet. A döntés után ugyanis már nincs kibúvó, elindulhatnak az első jogállamisági eljárások az uniós pénzeket lenyúló és az igazságszolgáltatási rendszert kisajátító kormányok ellen. Deutsch Tamás most ezt úgy értékelte: »Az Európai Bíróság politikai döntést hozott. (…) Kereskedelmi televíziós valóságshow-t csináltak az ítélethirdetésből, és egyúttal kampányhirdetést adtak fel ezzel a szerepléssel annak érdekében, hogy a magyar választók ügyébe való beavatkozást el tudják érni.«
A Neue Zürcher Zeitung című svájci napilap ugyanakkor a növekvő magyar inflációra hívja fel a figyelmet:
„Habár Magyarországon minden egyre drágább, Orbán Viktor ennek ellenére politikailag bebiztosítja magát. Az infláció központi kérdés lett a választások előtt, a kormány az árak ellenőrzésével és bőkezű társadalmi juttatásokkal igyekszik kifogni a szelet az ellenzék vitorlájából. Ez a kampány meglepően éles, de a végeredmény, az esetleges hatalomváltás szempontjából döntő jelentőségű lesz, hogy az ellenzék mennyire képes egységet sugározni, illetve, hogy Orbánnak sikerül-e a gazdasági jólét tartósságáról meggyőznie a polgárokat, függetlenül az erős drágulástól és az EU-val zajló vitáktól.
A Policy Solutions [budapesti székhelyű politikai elemző és tanácsadó intézet, amely elkötelezett a demokrácia, a szolidaritás, az esélyteremtés és az európai integráció iránt] felmérése szerint a magyarok számára a magas megélhetési költségek, illetve az alacsony bérek jelentik a legégetőbb gondot. Sokak életszínvonala meglehetősen alacsony, viszont az árak legutóbb 7,1 %-kal ugrottak meg. Ugyanakkor a munkanélküliség felére esett vissza és a keresetek erősen nőttek. Ezzel együtt a havi átlagkereset az országban csupán 950 svájci franknak felel meg, és ennél csupán három tagállam tud rosszabb értéket felmutatni az EU-ban.
Ebben persze szerepet játszik az is, hogy a járvány miatt mindenütt mennek fel az árak. De a magyaroknál főleg az élelmiszerek esetében drámai a változás, majdnem 18 százalék, és hamarosan emelkednek az árak az éttermekben is. Magyarországon csaknem 15 éve nem volt ilyen magas szinten az infláció. A hatalom felismerte, hogy baj van, ezért nem csak a nyugdíjakat, hanem a minimálbért is növelte. Ezenkívül korlátozta hat alapvető élelmiszer, valamint a benzin árát. A kormány számítása szerint ezek a lépések két százalékkal fogják lenyomni az áremelkedés ütemét.”
A „tüneményes” játékok vége
A pekingi Hszindzsing Bao című napilap így értékeli a pekingi téli olimpiai játékokat:
„Az a tény, hogy sikeresen megrendeztük a téli olimpiai játékokat a koronavírus ellenére, nem csupán egy olimpiai csoda. Ez pozitív lendületet is ad a globális fejlődésnek ezekben a szokatlan időkben. Bach, az NOB elnöke négyszeres »nagyon elégedett« minősítést adott a játékokról. Ez a legnagyobb elismerés, és Peking ezt teljes mértékben megérdemli. A koronavírus elleni rendkívül szigorú védelmi intézkedések ellenére minden sportoló kényelemben és mindenekelőtt biztonságban érezte magát. Kína betartotta ígéretét és egy egyszerű, biztonságos, fenntartható és gyönyörű sportfesztivált szervezett. A sportolók eredményei is lenyűgözőek. Kína ezáltal újraértelmezte az olimpiai szellemet.”
A Wall Street Journal viszont rámutat a dolgok fonákjára is:
„Bármit is láttunk ebben a hónapban Pekingben, ennek semmi köze sem volt az olimpia szellemiségéhez. A világnak lehetőségként kell tekintenie a játékokat befejező ünnepségre, hogy soha többé ne csináljon semmi hasonlót. Persze nem az olimpiai játékokra célzunk általában, hanem arra, hogy soha többé ne rendezzenek olimpiai játékokat egy rendőrállamban.”
Heteken át orosz tankok hadgyakorlatoztak Ukrajna határán: a szándék egyértelmű volt, csütörtökön Putyin el is indította a háborút (Fotó: Alexander Zemlianichenko, Jr./AP)
