„A náci az az ukrán, aki nem hajlandó elismerni, hogy orosz” – olvasható egy most megjelent orosz kézikönyvben, írta a Neue Zürcher Zeitung az ukrajnai népirtásról. Ez a sajátosan kiforgatott ideológia annyira veszedelmes, hogy érdemes alaposabban megismerkedni vele.

Az orosz RIA hírügynökség által ápriliis elején közzétett „program” azonban ennél is sokkal messzebbre megy. A „Mit kell Oroszországnak tennie Ukrajnával” iromány válasza egyszerű: megsemmisíteni, miután a szomszéd állam (amelyiknek területi itnegritását az Orosz Föderáció is szavatolta 29 évvel ezelőtt Budapesten, csak arról már egy szó sem esik Moszkvában) a „Nyugat bábkává” vált. A magyarázat sem marad el: Oroszország rengeteg áldozatot hozott az elmúlt szá év folyamán „a Nyugat megmentéséért”, de az a hálátlan Nyugat ennek ellenére a vesztét akarja. Valamit tenni kell tehát! Erről szól ez a hátborzongatóan civilizációellenes pamflet, vagyis Vlagyimir Putyin nemhivatalos programja és háborús gépezetének kézikönyve.

„Ahhoz, hogy Ukrajna náciatlanításának tervét megvalósítsa, Oroszországnak végre szakítania kell az Európa-párti és Nyugat-párti illúziókkal – tör pálcát a szerző a Nyugat felett. – Úgy kell megvalósítania önmagát, mint a történelmi Európa (az Óvilág) arra érdemes értékeinek végvári őrzője és védelmezője. Azon értékeké, amelyeket a Nyugat végleg feladott és egyben elveszítette a saját magáért vívott harcot is.”

Kísértetiesen hasonló célokat fogalmazott meg idei évértékelőjében Orbán Viktor is, Vlagyimir Putyin utolsó nyugati csatlósa.

A háború kezdete óta egyértelmű, hogy „a „nácitlanítás” az orosz hivatalos szóhasználatban nem jelent mást, mint az ukrán állam és nemzet elpusztítását. A „náci” – magyarázza Tyimofej Szergejcev, a program szerzője – egyszerűen olyasvalaki, aki ukránként azonosítja magát.

A kézikönyv szerint az ukrán állam harminc évvel ezelőtti létrehozása egyenértékű volt Ukrajna náciasításával. Tehát minden kísérlet egy ilyen állam létrehozására „náci” cselekedet. Az ukránok „nácik”, mert nem fogadják el azt a szükségszerű tényt, hogy a nép Oroszországot támogatja. Az ukránoknak meg kell fizetniük azért, mert elhiszik, hogy független népként léteznek; csak ez a vezeklés vezetheti őket a „bűntől való megváltáshoz”.

Különleges definíció

Azok számára, akik még mindig azt gondolják, hogy Putyin Oroszországa a szélsőjobboldal ellen lép fel Ukrajnában vagy bárhol másutt, a népirtási program okot ad a tények átgondolására. A Putyin-rezsim ugyanis retorikai eszközként használja a „náci” szót a kitervezett népirtó háborús politika igazolására.

De a Putyin-rezsim maga a szélsőjobboldal. Moszkvában van a fasizmus globális központja, hiszen ő világszerte a fasisztákat és a szélsőjobboldali tekintélyelvűeket támogatja. Olyan szavak jelentésének kiforgatásával, mint a „náci”, Putyin és propagandistái egyre nagyobb retorikai és politikai teret teremtenek a fasiszták számára Oroszországban és a világ más részein.

Putyin olvasatában az ukrán Zelenszkij mindent megtestesít, ami nácit” jelent

A népirtásról szóló kézikönyv kifejti, hogy a „nácitlanítás” orosz politikája nem a nácik ellen irányul abban az értelemben, ahogyan ezt a szót általában használják. A kézikönyv habozás nélkül elismeri, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a nácizmus általában véve jelentős lenne Ukrajnában. A „náci” szó ebben az esetben a sajátos orosz definíción alapul: a náci olyan ukrán, aki nem hajlandó elismerni, hogy orosz. Az említett „nácizmus” képlékeny és kétértelmű kifejezés; ezért képesnek kell lennünk a látszatvilág mögé nézni, és rájönni arra, hogy a „nácizmus” milyen rokonságban áll az ukrán kultúrával vagy az Európai Unióval – állítják Putyin propagandistái.

„Egyetlen orosz sem lehet náci”

Az egy abszolút meghatározás, hogy a nácik ukránok, az ukránok pedig nácik. Oroszország azonban nem lehet fasiszta, bármit is csinálnak az oroszok. Ez egy nagyon kényelmes megállapítás. Ha a „náci” kifejezés azt jelenti, hogy az „az ukrán, aki nem hajlandó orosz lenni”, akkor ebből az következik, hogy egyetlen orosz sem lehet náci.

Az orosz népirtásról szóló kézikönyv április 3-án jelent meg, két nappal az után, hogy kiderült: orosz katonák több száz embert gyilkoltak meg az ukrajnai Bucsában, és éppen akkor, amikor ez a hír a legjelentősebb nemzetközi médiában napvilágot látott. A bucsai mészárlás egyike volt azoknak a tömeggyilkosságoknak, amelyek az után történtek, hogy az orosz csapatok kivonultak a kijevi térségből – emlékeztet a zürichi lap.

„Mit kell Oroszországnak tennie Ukrajnával” – a veszedelmes orosz program a RIA honlapján (Képernyőmásolat)