Közel tízezer 9-10 éves gyerek vizsgálata alapján egy svéd, holland és német kutatókból összeálló kisebb nemzetközi team arra jutott, hogy gyorsabban fejlődnek a kognitív képességei, és magasabb pontszámot érnek el az IQ-teszteken azok a gyerekek, akik a kortársaiknál több időt töltenek videójátékozással. Az eredményeiket a Scientific Reports szaklapban publikáló tudóscsoport először felmérte a vizsgálatban résztvevő 9-10 évesek tévénézési és videójátékozási szokásait, majd két év elteltével a vizsgálatban résztvevők több mint felénél kiértékelték a gyerekek IQ-teszteken elért eredményeit. Az utánkövetéses vizsgálatban 2,5 ponttal magasabb lett az IQ-ja azoknak, akik többet játszanak kortársaiknál – írta meg a qubit.hu.

Az intelligenciamérésen részt vevő gyerekeknek a szövegértési, vizuális problémamegoldási képességeit, valamint a memóriáját, gondolkodásuk rugalmasságát és impulzuskontrollját mérték. Az európai kutatók szerint vizsgálatuk legfontosabb tanulsága, hogy a tudósok túlnyomó többsége és a közmegegyezés értelmében is veleszületettnek és állandónak tekintett intelligenciahányados korántsem annyira kőbe vésett, mint azt gondolják.

„A képernyő előtt töltött idő nem veti vissza a gyerekek kognitív fejlődését, sőt a videójátékozás egyenesen jótékony hatással lehet arra” – állítja Torkel Klinberg, a svéd Karolinska Intézet neurológusa, aki kutatótársaival együtt úgy véli, hogy a mindeddig tényként elfogadott feltételezés azért terjedhetett el annyira széles körben, mert a korábbi vizsgálatokban az eredményeket a legtöbbször nem vetették egybe a vizsgált gyerekek szociális hátterével vagy genetikai adottságaival.

Igaz, a kutatók azt is hozzátették, hogy az átfogóbb képhez vizsgálni kellene a videójátékozás – vélhetően negatív – hatásait a testmozgásra, az éjszakai pihenésre, valamint az általános jóllétre is. Az IQ-szint növekedését ugyancsak nem vetették egybe a gyerekek iskolai teljesítményével, mint ahogy vizsgálatuk arra sem ad választ, hogy milyen az ok-okozati összefüggés az IQ-szint és a videójátékozásra való hajlandóság között, vagyis nem tudni, hogy nem eleve genetikai adottságoktól függ-e, hogy melyik gyerek hajlamosabb ráfüggni a videójátékokra.

Nem minden tekintetben ártalmas a videójátékozás… (Illustráció: Pixabay)