Huszonegy megerősített majomhimlős fertőzést észleltek az év eleje óta Nigériában, egy páciens hunyt el – közölte a nigériai tisztiorvosi szolgálat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint nem valószínű, hogy a majomhimlő megbetegedések világjárvánnyá szélesednek.
A majomhimlő, amelynek több esetét fedezték fel Európában és Észak-Amerikában, ritka afrikai betegség, amelyből a beteg általában spontán módon gyógyul meg. A vírus állati szervezetből terjed emberre. A betegséget, amelyet első ízben 1970-ban azonosítottak embernél a Kongói Demokratikus Köztársaságban, jelenleg tucatnyi afrikai országban tekintik endemikusnak, azaz csakis az adott helyhez kötődőnek.
A tünetek közé a jellegzetes kiütések mellett a láz, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, duzzadt nyirokcsomók, hidegrázás és fáradtság tartoznak. Az ember és ember között nehezen terjedő betegségnek nincs ellenszere, az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcinák mindazonáltal bizonyos fokú védelmet nyújtanak ellene.
Rosamund Lewis, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) vezető majomhimlő-szakértője hétfőn egy londoni tanácskozáson arról beszélt, hogy a WHO „nem gondolja”, hogy a majomhimlő Afrikán kívüli megjelenése világjárványhoz vezetne, de továbbra sem világos, hogyan adják tovább a betegséget a tüneteket nem mutató fertőzöttek. Májusban több mint 300 majomhimlős fertőzöttet jelentettek, többségében Európából.
A WHO jelenleg azt vizsgálja, hogy a járvány minősíthető-e „nemzetközi aggodalomra okot adó lehetséges közegészségügyi veszélyhelyzetnek”. Egy ilyen veszélyhelyzet kihirdetése, mint történt az új típusú koronavírus okozta Covid-19 vagy az ebola esetében, felgyorsítaná a kutatást és a járvány fékentartásának finanszírozását.
