Két és fél hónappal vagyunk a szerbiai parlamenti választások után, azonban az új kormány még mindig nem alakult meg. Az előző kormány, amely jelenleg ügyvivő kormányként működik, meg sem próbál úgy tenni, mintha éppen búcsúzna a tisztségétől. A miniszterek úgy viselkednek, mintha nem is lett volna voksolás, kérdéses, egyáltalán gondol-e valaki közülük arra, hogy az új összetételű kabinetben nem kap helyet. Meddig lehet így tenni és miért tart ilyen sokáig a kormányalakítás? Ezeknek a kérdéseknek próbált utánajárni az N1 összeállításában, amely már az elején leszögezi, hogy a korábbi választási ciklusok tapasztalata már előrevetítette, hogy nem fog gyorsan megalakulni az új kormány.

Erre jogilag nincs is lehetőség mindaddig, amíg nem zajlik le az új összetételű parlament alakuló ülése, amit viszont nem lehet megtartani mindaddig, amíg nem ér véget az április 3-i választás. Az pedig még mindig nem fejeződött be: egy Veliki Trnovac-i szavazóhelyen június 23-án immár a negyedik alkalommal fognak voksolni a polgárok. Amennyiben nem születik politikai megállapodás és amennyiben a Szerbiai Szocialista Párt, valamint az albánokat tömörítő Koalicija Albanaca Doline ismét fellebbez, továbbra sem lesz végeredmény.

„Legalább 400 választóhelyen voltak hasonló szabálytalanságok, mint Veliki Trnovacban, de a pártoknak nem állt érdekében, hogy követeljék a törvényesség betartását. Elméletileg a választási eljárás így a végtelenségig elhúzható és ismételgethető mindaddig, amíg valakinek a politikai érdeke ezt diktálja” – jelentette ki az ügy kapcsán a Crta programigazgatója, Raša Nedeljkov.

Đorđe Vukadinović politikai elemző szerint a képviselői mandátumért folytatott ádáz küzdelem mellett más is motiválja a pártokat, hogy ne zárják le a választási eljárást. „Az egyik ilyen motiváció Aleksandar Vučić vágya, aki szeretné megmutatni, hogy az államfői az egyetlen intézmény az országban, amelyre valóban szükség van, a másik pedig még fontosabb és a problematikus döntések meghozatalára vonatkozik. Természetesen, függetlenül attól, hogy milyenek lesznek ezek a döntések, azokat mindig Aleksandar Vučić fogja meghozni, legyen szó az Oroszország elleni szankciók bevezetéséről, akár más dolgokról. De az államfő mindig érvelhet azzal, hogy az intézmények még nem működnek, nem alakult meg a kormány, nem alakult meg a parlament” – magyarázta az elemző.

Ana Brnabić második kormányának megalakulására a választásoktól számítva 129 napot várt az ország. Vučić második kormánya 2016-ban a voksolást követő 109.napon alakult meg.

Ha ebben a tempóban zajlik a jelenlegi kabinet létrehozása is, a folyamat majd csak őszre ér véget. Így megdöntheti az abszolút rekordot is, amelyet 1998 óta tart Mirko Marjanović második kormányának megalakulása, amelyre 184 napot kellett várni.

Ha a csütörtöki választás végre sikeres lesz Veliki Trnovacban, akkor már alig 30 napig lehet halogatni a parlament alakuló ülését, majd további 90 napot lehet malmozni a kormányalakítás határidejének leteltéig.