A szerbiai lakosság legszegényebb 20 százaléka költségvetésének mintegy felét költi élelmiszerre, a lakosság ezen részére háruló infláció így 10,4 százalékkal magasabb a hivatalosnál – mondja Branimir Jovanović, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének közgazdásza a Nova Ekonomija portálnak.
“A teljes fogyasztói árindexben az élelmiszerek aránya 31 százalék, a közlekedés (beleértve az üzemanyagot is) 12 százalékot tesz ki, ami azt jelenti, hogy az infláció több mint felét az egyéb költségek generálják. A kommunikáció 6 százalékot tesz hozzá, amelynek az esetében 1,6 százalékos az infláció, a ruházati cikkek és lábbelik pedig 4 százalékkal vesznek részt az árindexben, amely termékek esetében 3,7 százalékos az infláció” – mondja Jovanović, aki szerint az infláció mértéke, és az, hogy azt mennyire érzékeljük, számos tényezőtől függ. A bécsi intézet jelenlegi prognózisa szerint idén átlagosan 10 százalékos lesz az infláció Szerbiában. “Most van az infláció a csúcson, valószínűleg ősszel csökkenni kezd annak mértéke” – mondta Jovanović.
A búza világpiaci ára az év eleje óta 40 százalékkal, az olajé pedig 30 százalékkal drágult. A szakértő szerint az ukrajnai háború mellett a szerb kormány árszabályozási intézkedései is befolyásolhatják az inflációt, ami a 14 százalékot is elérheti Szerbiában. Jovanović úgy véli, jogos volt az árak befagyasztására vonatkozó döntés, hiszen ez elsősorban a szegényebb lakosokat védi, ugyanakkor minimális gazdasági kárt is okoz.
“Az árbefagyasztás előtt Szerbiában 7,5 százalékos volt az infláció, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Macedóniában pedig 4-5 százalék volt. 2022 májusában Szerbiában 10,4 százalékos volt az infláció, a többi országban 12-13 százalékos” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a globális árak év végére várható esésekor fel kell majd függeszteni a befagyasztott árakat.
