A polgárok vásárlóereje az elmúlt egy évben jelentősen visszaesett, azonban az igazán drasztikus életszínvonal-csökkenés csak ezután következik majd – mondta Goran Radosavljević. A közgazdász szerint a statisztika ebben a pillanatban nem követi hűen, hogy mi is történik a valóságban a polgárok életszínvonalával.
Mint ismeretes, a Köztársasági Statisztikai Hivatal július 25-én tette közzé, hogy Szerbiában a májusi nettó átlagfizetés 74 168 dinár volt, míg a medián bér (a munkavállalók 50 százaléka ennél kevesebbet keresett) 56 582 dinárt tett ki.
A közgazdász szerint az alapvető probléma az, hogy a Szerbiában élők a bevételük jelentős részét élelemre, lakhatása és energiára költik, és az elmúlt időszakban ez a három tétel az, amely jelentősen megdrágult.
A Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Telekommunikációs Minisztérium közlése szerint az áprilisi fogyasztói kosár 83 633 dinárba került, vagyis 1,15-ször többe, mint a nettó átlagkereset, amin ma 1,1 tonna T-500-as lisztet, vagy 343 liter olajat, vagy 765 kiló cukrot, vagy 674 liter tejet, vagy 400 tojást, vagy 742 kiló krumplit vehetnek.
Az összehasonlító elemzésekből az derül ki, hogy 2012 óta az átlagfizetés a kétszeresése nőtt, a polgárok vásárlóereje azonban nem duplázódott meg.
Tíz évvel ezelőtt a májusi nettó átlagbér 40 442 dinár volt, vagyis kétszer volt alacsonyabb a jelenleginél. Akkor egy euróért 116,61 dinárt kellett fizetni, most pedig 117,4 dinárba kerül egy euró a Szerb Nemzeti Bank középárfolyama szerint.
– Az élelem Szerbiában jelentősebben megdrágult, mint az Európai Unióban, míg az energiahordozók ára nem, de csak azért, mert az állam ellenőrzi az árat, de csak idő kérdése, amikor az is emelkedni fog. Ha mindent figyelembe veszünk, akkor azt látjuk, hogy az infláció nem tizenegy százalék, ahogy azt a hivatalos statisztika mutatja, hanem 15-20 százalék, sőt még több is.
