Aleksandar Vučić államfő egy sajtótájékoztatón mintegy mellékesen megemlítette: Szerbia november elsejétől orosz kőolaj nélkül maradhat, de további magyarázattal nem szolgált.
Nemanja Todorović Štiplija, a European Western Balkans (EWB) szerkesztője adott magyarázatot erre a nova.rs portálnak: szerinte az Európai Unió tanácsának a szakcióiról van szó.
– Ez a májusi szankciós csomag része, amivel meg szeretnék nehezíteni az orosz kőolaj és kőolajszármazékok exportját. A november elsején hatályba lépő szakció bevezetése alól kivételt kért és kapott Horvátország, Bulgária, Magyarország, Csehország és Szlovákia. Az, amiről az elnök beszél, akkor vonatkozik majd Szerbiára, ha a horvát Janaf mégis az embargó mellett dönt, mert Szerbia a Janafon keresztül kapja az orosz naftát – mondta.
Petar Đukić professzor az N1-nek nyilatkozva kijelentette: a piac mindig megtalálja a módját annak, hogy kielégítse az igényeket, háborúktól, krízisektől függetlenül működik. Szerinte lesznek ugyan nehézségek a gáz-, az áram- és a szénellátásban, de a dolgok kiegyenlítődnek, ahogy ez történt a 7-8 évig tartó szerbiai olajembargó idején is.
Milan Ćulibrk, a NIN főszerkesztője azon a véleményen van, hogy az államfő kijelentésének egyetlen célja a pánikkeltés volt.
– A NIS ma sem Oroszországból hozza be a kőolaj nagy részét, tehát a kérdés nem az, hogy lesz-e üzemanyagunk, hanem az, hogy mennyibe fog kerülni – állítja.
Milun Babić energetikai szakértő szerint a szállítási bonyodalmak miatt az üzeanyag ára egészen biztosan emelkedni fog. Szerbia egyébként jelenleg is a régió egyetlen országa, amelyben a kőolaj világpiaci árának a csökkenése ellenére emelkedik a dízel ára.
Željko Marković, a szerbiai Deloitte energetikai szektorvezetője szerint az esetleges szankciók következményeit más forrásokból való beszerzésekkel lehet majd pótolni, ugyanis Szerbia jelenleg a szükségleteknek csupán a 20 százalékát fedezi orosz importból.
