Málta, Luxemburg és Németország kormányai után Csehország is bejelentette, hogy a kannabisz legális termékként való szabályozására készül. Az idén az EU elnökségét betöltő Csehország az EU drogkoordinátorainak éves találkozóján jelentette be a hírt, amelynek ő volt a házigazdája Prágában. Az EU drogkoordinátorainak éves találkozóján a cseh drogkoordinátor arra szólította fel az Uniót, hogy dolgozzanak ki közös kannabisz szabályozást, írja a 444.hu.

Csehországban jelenleg a kannabisz fogyasztása tiltott, bár a fogyasztók ellen nem indítanak büntetőeljárást – csupán szabálysértési bírságot szabhat ki a rendőrség. A gyógyászati felhasználást néhány éve legálissá tették, bár ez elég döcögősen valósult meg a betegek szempontjából. A cseh kormány most egy törvénytervezetet készít, ami a nem gyógyászati célú kannabisz-fogyasztást is legálissá tenné. A tervezet várhatóan az év végéig fog elkészülni.

Voboril szerint sokkal kedvezőbb lenne, ha az EU közös szabályozást dolgozna ki ahelyett, hogy minden tagállam a saját módján kezd reformokba. Szerinte a jelenlegi tilalom eredménytelen. A csehek ebben számíthatnak Németország, Luxemburg, Málta és Hollandia támogatására, amely országok júliusban egy külön találkozót is tartottak Luxemburgban a drogpolitikájuk koordinálása céljából.

Az EU-n belül azonban nem valószínű, hogy a zéró-toleranciát pártoló országok, így például Magyarország, túlságosan el lennének ragadtatva a csehek javaslatától. Jelenleg Magyarországgal szemben még azért is kötelezettségszegés eljárás folyik, amiért a gyógyászati kannabisz engedélyezésével kapcsolatos közös EU-álláspontot sem szavazta meg az ENSZ-ben.

Egy másik akadály az ENSZ kábítószer-ellenes egyezményeiben rejlik. Ezek tiltani rendelik a kábítószerek nem-gyógyászati célú fogyasztását. Az egyezmények megkerülésére azonban, mint arra nemrég itt a blogon is rámutattunk, számos módszer van. Kanada és Uruguay például korábban úgy legalizálta a kannabiszt, hogy közben nem lépett ki az egyezményekből sem, és nem érte emaitt semmi komoly retorzió. Ha tehát komoly politikai szándék van a reformra, a nemzetközi szabályok nem jelenthetnek áthidalhatatlan akadályt.