A Freedom House (FH) 2022-es internetszabadságot elemző jelentésében Magyarországot először sorolta a „részben szabad” országok közé. A washingtoni székhelyű kutató és nemzetközi jogvédő szervezet kategória besorolásának változtatásához a 2021-es előválasztás körüli, több weboldalt érintő túlterheléses, ún. DDoS támadások is hozzájárultak. Magyarország most már olyan országokkal került egy kalapba, mint Banglades, Nicaragua és Srí Lanka. A jelentésen a TASZ is dolgozott.

A FH 2022-es jelentése 70 országot vizsgált és három fő kategória alapján osztályozta azok internet szabadságát. A jelentés részletesen vizsgálta az internet-hozzáférés különböző akadályait, a tartalmi korlátozásokat, illetve felhasználói jogok sérülését. Az összesen 100 pontos rendszerben 70 pont felett teljesítő országok kaptak „szabad” besorolást. Mivel Magyarország 69 ponttal zárt, a “részlegesen szabad” kategóriába sorolták.

Áttekintés

A jelentés szerint Magyarországon 2020 óta csökken az internet szabadsága. Hiába széleskörű és megfizethető az internethez való hozzáférés, illetve nem számottevő a nyílt tartalomkorlátozás, a kutatás szerint a kormány tovább erősíti a távközlési és médiakörnyezet feletti ellenőrzését. A lefedett időszak (2021 június – 2022 május) alatt a politikai ellenzék jelentős kibertámadásokkal szembesült az előválasztások során. Ezen felül, a vizsgált időszakban, a Parlament meghosszabbította a veszélyhelyzetet. Magyarország, éppúgy, mint az EU többi tagállama, az Európai Tanács rendeletének megfelelően blokkolta az állami tulajdonban lévő orosz weboldalakat is. Ezenkívül a kormány elismerte, hogy olyan kémprogram-technológiát vásárolt, amelyet újságírók és ügyvédek megcélzására használtak.

Az elemzés azt is kiemeli, hogy a 2010-es választások óta a kormány olyan alkotmányos és jogi változtatásokat vitt véghez, amelyek lehetővé tették az ország független intézményei feletti ellenőrzés megszilárdítását. A Fidesz vezette kormány a közelmúltban olyan jogszabályok bevezetésére törekedett, amelyek hátráltatják az általa kedvezőtlennek ítélt ellenzéki csoportok, újságírók, egyetemek és civil szervezetek működését.

Legfontosabb fejlemények 2021. június 1. és 2022. május 31. között:

  • A vezetékes szélessávú és mobilinternet-hozzáférés egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelemben (GNI) kifejezett költsége egyes mérési források szerint tovább csökkent;
  • 2021 júliusában egy vizsgálat feltárta, hogy az izraeli NSO Group által értékesített kémprogramokkal magyar állampolgárokat figyeltek meg. A törvényszéki elemzések megerősítették, hogy a kémprogramot legalább három újságíró mobileszközére telepítették.
  • A 2021 őszén tartott ellenzéki előválasztások során a választási szerverek és a választási eredményekről tudósító médiumok szolgáltatásmegtagadási (DDoS) támadások célpontjai voltak.
  • 2022 januárjában a kormányhoz kötődő 4iG megvásárolta a DIGI mobil- és internetszolgáltató magyarországi operációját. Majd 2022 augusztusában megvásárolta a Vodafone Magyarországot, tovább szilárdítva piaci pozícióját. A bejelentés szerint a 4iG 51, a magyar állam pedig 49%-os tulajdonosa lesz a Vodafone-nak.
  • 2022 májusában a kormány az ukrajnai háborúra hivatkozva ismét meghosszabbította a veszélyhelyzetet, amelyben szigorú szankciók szabhatóak ki rémhírterjesztésért. A vészhelyzet azt is lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletekkel kormányozzon.

A teljes magyarországi jelentés itt érhető el.

Még Szerbiában is jobb a helyzet, mint Magyarországon

Magyarországgal ellentétben Szerbiában a Freedom House szerint szabad az internet.

– A nyugat-balkáni országok közül egyedül Szerbia számít szabadnak az internethasználat tekintetében. A múlt évben feljegyzett problémák közül a jelentés említést tesz azokról a rezsimhű bértollnokokról, akik manipulálják az online eszmecserét, valamint azoknak a bloggereknek és internetfelhasználóknak a letartóztatását említi, akiket politikai, vagy társadalmi nézeteik miatt vettek őrizetbe – írja a Szabad Európa Rádió.

A 100 pontos rendszerben Szerbia 72-őt teljesített a Freedom House jelentése szerint.