A szerb-magyar határ átjárhatóságának különböző aspektusairól (a hosszú várakozási időről, a feltorlódó menedékkeresőkről és a vízum esetleges újbóli bevezetéséről) beszélgetett az Autonómia portál Észverés című élőműsorának hetvennegyedik adásában Gyulai Zsolt civil aktivista, Vataščin Péter újságíró és Pressburger Csaba, az adás szerkesztő-műsorvezetője.

„A CÉL AZ, HOGY MEGKESERÍTSÉK MINDENKINEK AZ ÁTKELÉST”

„Gyalázat, ami a szerb-magyar határon történik, megengedhetetlen, hogy mintegy 48 órát várakoznak a teherautók az átkelőn… Ilyen gyalázat a határokon sem a személyforgalom, sem a teherforgalom vonatkozásában sohasem volt” – idézte Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének nemrég elhangzott mondatait a műsor kezdetén Pressburger Csaba. Hozzátette, nem először történik meg, hogy Pásztor megemlíti az általa is gyalázatosnak nevezett határhelyzetet, de ilyen keményen és egyértelműen még nem fogalmazott, mint október első hetében. Azt is világossá tette, hogy a magyar oldalon vannak a gondok, és közvetetten a magyar kormányt is kritizálta – vélekedett a műsorvezető. A hosszú sorok kialakulása nem egy újkeletű probléma, de eddig leginkább szezonális jellegűnek volt nevezhető, elsősorban a nagyobb ünnepekre és a nyárra korlátozódott – tette hozzá Pressburger.

 

Gyulai Zsolt elmondta, hogy folyamatos a torlódás a határon, mert egyrészt nagyon kevesen dolgoznak a szerb-magyar átkelőknél, mivel valószínűsíthető, hogy nagyon alacsonyak a fizetések. Hozzátette, hogy a „csendes sztrájk” is része a dolognak, mert azoknak, akik ott dolgoznak, az a céljuk, hogy megkeserítsék az átkelést mindenki számára. Viccnek nevezte az esetenként előforduló rendszerleállásokat, mert szerinte a XXI. században az ilyen informatikai rendszereknek a legmagasabb szinten kellene működniük, ezért Gyulai szerint ez a magyarázat is „kamu”.

Vataščin Péter elmondta, hogy a 2015-ös menekültválság után szigorítottak az ellenőrzéseken, ami szintén lassíthatja az átlépést. A VMSZ pozíciójára is kitért, utalva arra, hogy a párt érdekérvényesítő ereje korlátolt. A magyar kormányt olyan dolgok késztetik cselekvésre, amelyek a népszerűségvesztés veszélyét hordozzák magukban, a határhelyzet pedig Vataščin szerint nem egy ilyen tényező, mert belpolitikailag nem tekintik releváns témának.

Gyulai Zsolt elmondta, hogy jelenleg az áruforgalom gyorsítását érintő fejlesztéseket hajtják végre, amely mögött komoly gazdasági megfontolások húzódnak, a személyforgalom, úgy tűnik, ilyen tekintetben másodlagossá vált, nem csak a gépkocsiforgalom, hanem a vasúti közlekedés szempontjából is.

EGY ELLENZÉKI ÉS EGY ANALFABÉTA POLGÁRMESTER NEM A LEGJOBB KOMBÓ AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSHEZ

A civil aktivista a kevés autóbuszjárat kapcsán elmondta, hogy Szeged és Szabadka között nagyon „silány” az együttműködés, pedig vannak olyan potenciálok, amelyek ennek a fejlesztését igényelnék. Úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásához az is hozzájárulhatott, hogy „Szegednek ellenzéki, Szabadkának pedig írástudatlan polgármestere van”.

Vataščin kitért arra, hogy a 90-es évektől a szerbiai polgárok sok dologban kénytelen olyan alternatív stratégiákat alkalmazni, amelyekkel a „fogyatékos módon működő állami rendszert és politikai viszonyokat játszhatják ki”. Mint mondta, különböző praktikákkal igyekeznek az emberek elviselhetőbbé tenni a határon tapasztalható problémákat is.

A BALKÁNI MIGRÁCIÓS ÚTVONAL FELÉRTÉKELŐDÖTT

Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a menedékkérők száma az északi határ menti térségben – állapította meg Pressburger a műsor második témájára kitérve, a jelenség okait firtatva.

Gyulai Zsolt elmondta, hogy a hideg idő közeledtével mindig több menekült érkezik Szabadka környékére. A civil aktivista szerint úgy tűnik, hogy a tengeri átkelések száma lecsökkent, és az afrikai menedékkérők is a Nyugat-Balkánon keresztül húzódó útvonalat használják, hogy eljuthassanak az Európai Unióba. Mint mondta, megjelentek az indiai menekültek is a továbbra is érkező afganisztániak és szíriaiak mellett. Környékünk egy globális migrációs útvonal része lett – fogalmazott a civil aktivista.

Vataščin kiemelte, hogy az Oroszországon és Ukrajnán keresztül vezető migránsútvonal problémássá vált, ezért sokan a balkáni utat használják. Arról, hogy Törökország mennyire gátolja a menekültek továbbjutását, a szociológus azt mondta, hogy ez az „állami cinizmusnak és az alvilágnak a függvénye”.

TÍZ SZÁZALÉKOS ESÉLLYEL LEHET ÁTJUTNI A ZÖLDHATÁRON

Gyulai úgy fogalmazott, nagyon sokan jól keresnek ezeknek az embereknek a nyomorán, és abból a reményükből, hogy továbbjuthatnak. Mint mondta, nagyjából 10 százalékos esélyük lehet arra, hogy átjussanak az EU területére. Találkozott olyan menekülttel is, aki több mint 10 alkalommal próbálkozott az átjutással. Elmondta, hogy a szabadkai buszállomáson igazoltatják a rendőrök a menekültnek látszó személyeket, elengedik azokat, akiknek vannak papírjaik, és legálisan érkeztek Szerbiába, azokat pedig, akik nem tudják igazolni magukat, visszaszállítják valamelyik befogadóközpontba, de ezeket a létesítményeket a menekültek egy idő után elhagyják, és ismét az északi határhoz érkeznek.

Vataščin elmondta, hogy a migrációval foglalkozó társadalomkutatók szerint nincs olyan akadály, amely megfékezné a menekülteket. Mint mondta, a nyugat-balkáni menekültkorridor már 20 éve is létezett, csak nem ilyen mértékben érkeztek, és a határkerítés miatt nem torlódtak fel a migránsok Vajdaság északi részén.

Gyulai kitért arra, hogy Magyarországon olykor elfognak embercsempészeket, akik általában szerb állampolgárok. Mint mondta, különböző anyagi háttérrel rendelkeznek a menekültek, vannak, akik megtehetik, hogy hostelekben szállnak meg, vannak viszont olyanok, akik napokat fagyoskodnak a határkerítés melletti erdőkben. A „torlódás” okai abban is kereshetőek, hogy a hidegre való tekintettel most a menekültek minél előbb próbálnak átjutni a határkerítésen.

Arról, hogy milyen humánus megoldások léteznek a menekültkérdés rendezésére, Vataščin elmondta, hogy elsősorban a kibocsátó országokban létező problémák megoldása kellene, hogy legyen a fő cél, de a migránsútvonalak „legális folyosóinak” a kialakítása is fontos lenne. Szerinte a befogadóközpontok kapacitását is mindenképpen növelni kellene. Mint mondta, a tranzitzónákkal is rengeteg probléma van, ahol az állami cinizmussal és brutalitással szembesülnek a menedékkérők, akik hiába nyújtják be legálisan a kérelmüket. Hozzátette, hogy emiatt nem meglepő, ha a migráció illegális keretek közé szorul.

Pressburger emlékeztetett arra, hogy bizonyos országokból a menedékkérőknek lehetőségük van teljesen legális úton eljutni Szerbiáig, ezért az EU azt szorgalmazza, hogy az ország a külpolitikája mellett a vízumrendszerét is hangolja össze az unióéval, különben ismét bevezethetik a szerbiai állampolgárokkal szembeni vízumkötelezettséget.

Gyulai Zsolt nem hiszi, hogy Szerbia lényegesen változtatna a vízumpolitikáján. Mint mondta, ennek számos oka van, pl. a tranzitturizmus és a munkaerőbehozatal, valamint a hivatalos Brüsszellel való jelenlegi, nem kimondottan jó viszony.