Az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék október 21-én, pénteken rendezte meg A minoritás poétikái II. című tanácskozását a Bölcsészettudományi Karon, annak a tavaly elindított tanácskozássorozatnak a második rendezvényeként, amelynek célja, hogy kisebbségi helyzetben létrejövő irodalmi, kulturális jelenségeket, műveket térképezzen fel és értelmezzen, emellett más egyéb minor helyzetben megszülető műveket is vizsgáljon.

A kisebbségi állapot, a kultúrák és nyelvek közötti helyzet ma milliók alaptapasztalata. Az irodalomtudomány az utóbbi évtizedekben fokozottan kutatta a minoritásban élő csoportok (nemzeti, etnikai, politikai, szociális és nemi kisebbségek) irodalmát, a hibrid kulturális identitás, a transzkulturális jelenségek irodalmi megnyilvánulásait. A minority studies területéhez tartozik például a gyermekirodalmi művek, sőt az irodalmi alkotásokban megformált állati és a növényi nézőpont, továbbá a fordítás bizonyos aspektusainak vizsgálata is. A konferenciasorozatnak, azon túl, hogy a kortárs irodalomtudomány egyik jelentős i irányzatához csatlakozik, különös aktualitása is van.

Toldi Éva tanszékvezető köszöntő beszédében elmondta, hogy az elmúlt két év járványhelyzetének következtében, az ahhoz tartozó mindannyiunkra nehezedő izoláltságban kicsit eltávolodva a megszokott mindennapjainktól, jobban rálátva azokra, elgondolkodhattunk helyzetünkről, lehetőségeinkről. Ennek következtében jött létre tulajdonképpen ez a konferenciasorozat is tavaly, és kristályosodott ki, hogy a Tanszéknek fontos kutatási területe a minoritás kérdéseinek vizsgálata, és valójában a fő profiljává is vált az elmúlt évek során. A nyitóbeszédben arra is felhívta a figyelmet, hogy ezen a napon ünnepeljük hagyományosan a Tanszék Napot, hiszen Sinkó Ervin 1959. október 21-én tartotta híres székfoglaló beszédét, amelytől az Újvidéki Egyetemen megalapított Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék működését számítjuk.

Az idei tanácskozásra 8 ország 37 kutatója jelentkezett, jöttek előadók a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemről, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központjából, a pozsonyi Comenius Egyetemről, a Belgrádi Egyetemről, az Újvidéki Egyetemről, a budapesti Milton Friedman Egyetemről, a veszprémi Pannon Egyetemről, az Eszéki J. J. Strossmayer Egyetemről, a Varsói Egyetemről, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemről, a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről, a Pécsi Tudományegyetemről, az újvidéki Óvóképző Szakfőiskoláról, a Maribori Egyetemről és a Bécsi Egyetemről. Előadást tartott Németh Zoltán, Biró Annamária, Vallasek Júlia, Tapodi Zsuzsa, Papp Ágnes Klára, Bengi László, Mikola Gyöngyi, Rudaš Jutka, Bombitz Attila, Horváth Futó Hargita, Kovács Krisztina, Novák Anikó, Ispánovics Csapó Julianna, Marko Čudić, Dánél Mónika, Ladányi István, Smid Róbert, Boka László, Virág Zoltán, Utasi Anikó, Utasi Csilla, Kappanyos András, Jabonczay Tímea, Polgár Anikó, Csehy Zoltán, Bencsik Orsolya, Vincze Ferenc, Balázs Imre József, Magdalen Roguska-Németh, Kocsis Lenke és Toldi Éva.

A konferencia egész napos volt, két szekcióban zajlott, a szekciókat izgalmas viták és beszélgetések követték. Mivel hosszú idő óta nem volt lehetőség a személyes találkozásra (a tavalyi konferenciát a járványhelyzet miatt online rendezték meg), így a tudományos tanácskozás mellett ugyanolyan fontos szerepe volt a kávészünetek, az ebéd és a vacsora során a személyes beszélgetések lehetőségének is.

Tóth Ágota