Vajon az általános forgalmi adó csökkentése hozzájárulhatna-e az élelmiszerárak lassabb növekedéséhez? Erre a kérdésre Európa számos országa keresi a választ. Míg az eurózónában az energia az árnövekedés fő motorja, addig Szerbiában az élelmiszerárak hatnak ki leginkább az inflációra. A legfrissebb, szeptemberi inflációs adatok szerint az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára 20,4 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.

Éppen ezért a néppárti képviselők a szerb parlamentben a költségvetési egyensúly helyreállításáról szóló vitán azt a kérést terjesztették elő, hogy az alapvető élelmiszerek adóját 10-ről egy százalékra csökkentsék, és egyúttal bevezetnék az extraprofit adót, hogy a kereskedők az adócsökkentést ne használhassák ki a haszonkulcsuk növelésére.

Siniša Mali pénzügyminiszter populistának nevezte ezt a javaslatot, és Horvátország példájára hivatkozva kijelentette, hogy ott az áfacsökkentés után is drágulnak az élelmiszerek, ráadásul a költségvetési bevételek is csökkennek.

„Felelős gazdaságpolitikát folytatunk. Intézkedéseink komolyak, szabályozzuk a cukor, a hús és a tej árát, ezzel megőrizve az életszínvonalat és visszafogva az inflációt, és az üzemanyagárakat is kordában tartjuk” – mondta Mali.

Az európai országok többsége csökkentette az energiatermékek, elsősorban az üzemanyag és a földgáz jövedéki adóját, de például Lengyelország és Horvátország tavaly év végén és az év elején is csökkentették vagy akár meg is szüntették az alapvető élelmiszerekre kirótt adót.

Božo Drašković egyetemi professzor szerint bizonytalan, hogyan reagálnának a termelők és a kereskedők az áfacsökkentésre. „Tekintettel arra, hogy ezen áruk iránti kereslet rugalmassága alacsony, könnyen lehet, hogy a termelők az áfacsökkentést a kiskereskedőkkel osztanák meg. Legjobb esetben némi csökkenést a fogyasztók is éreznének ebből. Nálunk a kulcsfontosságú élelmiszerek termelési piaca monopolizált, másrészt a nagykereskedelmi láncok külföldi kézben vannak, és megfojtották a kis helyi kereskedőket” – mutat rá Drašković. Szerinte az inflációs sokkot a szociálisan rászorulók fokozottabb segítése enyhítené, de az állam eddig mindenkit egyformán segített, ami azt jelzi, hogy az állam lusta és szervezetlen.