A Nemzetközi Valutaalap és a hazai szakemberek szerint is az államháztartás és az energiaszektor gazdasági egyensúlyához elengedhetetlen egy legalább tíz százalékos áramáremelés – egyes hírek szerint az áram ára 8-10 százalékkal emelkedni fog a fűtési szezon végéig, de ezt Dubravka Đedović bányászati és energetikai miniszter egyelőre cáfolta.
Egy átlagos háztartás havonta mintegy 350 kilowattot fogyaszt, amiért jelenleg 4000 dinárt fizet. Dejan Stojčevski, a Sepeex Áramtőzsde műszaki igazgatója szerint olcsó áram csak azoknak jár, akik átlagos mennyiséget fogyasztanak.
,,300 vagy 400 kilowattig kellene egy kedvezményes árat bevezetni, ez a mennyiség körülbelül optimális a legalapvetőbb háztartási munkák elvégzéséhez, és minden e feletti ár legyen piaci ár” – véli Stojčevski. Hozzátette: nem reális, hogy az, aki három klímaberendezést működtet egész nyáron az otthonában, ugyanannyiért kapja az áramot, mint egy átlagos fogyasztó.
„Az 50 eurós megawattonkénti árat elfelejthetjük. Objektíven 120-180 euró az ár, és amint a háború véget ér, visszatér erre a szintre. A gáz ára határozza meg az áram árát, és ezért e két energiaforrás értéke megegyezik Európában” – mondja Stojčevski.
A háztartások energiaköltsége Európa-szerte csaknem megkétszereződött az egy évvel ezelőttihez képest. Koppenhága és Róma a legdrágább városok az áramot illetően, a legkevesebbet pedig Kijev, Belgrád és Budapest fizetik a villanyenergiáért.
