Aleksandar Vučić szerb elnök, a ZF Friedrichshafen vállalat Pancsován megnyílt üzemének pozitív hozadékára utalva azt üzente a külföldre vándoroltaknak, hogy térjenek haza.
– Mindenkinek, aki külföldön van, azt üzenem: mihamarabb térjetek haza, mert itthon egyre több a munka – mondta az államfő és kiemelte, ennek és más gyáraknak a megnyílásával új utak épülnek, új kórházak nyílnak, újabb munkahelyek jönnek létre és javul az életszínvonal.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az idei népszámlálás első becslései szerint Szerbiában 6,55 millió polgár él, ami, ha az adatok pontosak, akkor drasztikus népességcsökkenést jelent, ugyanis az előző, 2011-es népszámláláson az országnak még 7,18 millió lakosa volt.
A hatvanas és hetvenes években elindult „vendégmunkás-hullám” óta nem kevesebb mint 60 év telt el és azóta százezrével hagyták el az emberek Szerbiát. Elenyésző azoknak a száma, akik hazatértek, a legtöbben külföldön maradtak és ott alapítottak családot.
Nagy számban vándoroltak ki Észak-Amerikába, illetve Kanadába, ahol jelenleg mintegy 180.000 szerb állampolgár él.
Az európai országok közül Németországban van a legtöbb szerbiai vendégmunkás, ezt Ausztria és Svájc követi, de Nagy Britanniában is jelentős számban élnek szerbek, holott tudva lévő, hogy oda még a turista vízumot is meglehetősen körülményes megszerezni.
Kisebb számú szerb állampolgár él Ázsiában, illetve Óceániában, főképp Ausztráliában.
A kivándorlás fő oka a jobb munkalehetőség és a magasabb fizetés. Egy időben az egészségügyi dolgozók iránt volt óriási a kereslet, így nagy számban vándoroltak ki egészségügyi technikusok és orvosok, de ugyanúgy tömegesen mentek el az építőipari munkások, a technikusok, sofőrök, karbantartó munkások, és a vendéglátóipari dolgozók is…
Az esetek nagy hányadában a Szerbiából érkező vendégmunkások külföldön a legnehezebb munkákat végzik.
A visszatérők négy csoportba sorolhatók: egyrészt azok, akik egy-két évtizedig külföldön dolgoztak és miután vagyonra tettek szert, hazatértek, hogy Szerbiában indítsanak vállalkozást, vagy hogy élvezzék addigi munkájuk gyümölcsét. A második csoportba a külföldön tanuló egyetemisták tartoznak, akik tanulmányaik után hazatérnek, a harmadikba azok, akik Szerbiában akarnak családot alapítani, a negyedikbe pedig a nyugdíjasok, akik a külföldi nyugdíjukat itthon akarják elkölteni.
Aleksandar Vučić (Beta)

