Aleksandar Vučić szerb elnök, a ZF Friedrichshafen vállalat Pancsován megnyílt üzemének pozitív hozadékára utalva azt üzente a külföldre vándoroltaknak, hogy térjenek haza.

– Mindenkinek, aki külföldön van, azt üzenem: mihamarabb térjetek haza, mert itthon egyre több a munka – mondta az államfő és kiemelte, ennek és más gyáraknak a megnyílásával új utak épülnek, új kórházak nyílnak, újabb munkahelyek jönnek létre és javul az életszínvonal.

Az idei népszámlálás első becslései szerint Szerbiában 6,55 millió polgár él, ami, ha az adatok pontosak, akkor drasztikus népességcsökkenést jelent, ugyanis az előző, 2011-es népszámláláson az országnak még 7,18 millió lakosa volt.

A hatvanas és hetvenes években elindult „vendégmunkás-hullám” óta nem kevesebb mint 60 év telt el és azóta százezrével hagyták el az emberek Szerbiát. Elenyésző azoknak a száma, akik hazatértek, a legtöbben külföldön maradtak és ott alapítottak családot.

Nagy számban vándoroltak ki Észak-Amerikába, illetve Kanadába, ahol jelenleg mintegy 180.000 szerb állampolgár él.

Az európai országok közül Németországban van a legtöbb szerbiai vendégmunkás, ezt Ausztria és Svájc követi, de Nagy Britanniában is jelentős számban élnek szerbek, holott tudva lévő, hogy oda még a turista vízumot is meglehetősen körülményes megszerezni.

Kisebb számú szerb állampolgár él Ázsiában, illetve Óceániában, főképp Ausztráliában.

A kivándorlás fő oka a jobb munkalehetőség és a magasabb fizetés. Egy időben az egészségügyi dolgozók iránt volt óriási a kereslet, így nagy számban vándoroltak ki egészségügyi technikusok és orvosok, de ugyanúgy tömegesen mentek el az építőipari munkások, a technikusok, sofőrök, karbantartó munkások, és a vendéglátóipari dolgozók is…

Az esetek nagy hányadában a Szerbiából érkező vendégmunkások külföldön a legnehezebb munkákat végzik.

A visszatérők négy csoportba sorolhatók: egyrészt azok, akik egy-két évtizedig külföldön dolgoztak és miután vagyonra tettek szert, hazatértek, hogy Szerbiában indítsanak vállalkozást, vagy hogy élvezzék addigi munkájuk gyümölcsét. A második csoportba a külföldön tanuló egyetemisták tartoznak, akik tanulmányaik után hazatérnek, a harmadikba azok, akik Szerbiában akarnak családot alapítani, a negyedikbe pedig a nyugdíjasok, akik a külföldi nyugdíjukat itthon akarják elkölteni.

Aleksandar Vučić (Beta)