A Restitúciós Ügynökség eddig 21 esetben fizetett ki maximális, félmilliós kárpótlást a második világháború után kisajátított vagyon miatt azoknak, akik már nem kaphatták vissza a tulajdonukat – nyilatkozta a Novostinak Strahinja Sekulić igazgató.
Az ügynökség 10 év alatt a kártérítési igények 85 százaléka felől hozott döntést, és a becslések szerint négy év alatt az összeset fel tudják dolgozni, ami után már csak kiegészítő határozatok, rendes vagy rendkívüli jogorvoslatok lehetségesek vagy az eljárások újbóli lefolytatása történhet meg.
Augusztus elsejéig vagyon-visszaszármaztatás címén 13.698 határozat született, és 86.475 hektár szántóföld, 622 üres építési telek, 6.275 erdő és 7.609 épület került vissza az eredeti tulajdonoshoz.
Az egyházak és vallási közösségek a visszakövetelt vagyonnak több mint a kétharmadát kapták meg. A legtöbb földet a szerb pravoszláv egyháztól vették el, ők a szántőföldjük, erdeik és építési telkeik 79,8 százalékát, valamint az épületek 35,37 százalékát kapták vissza.
A holokauszt azon áldozatai után, akiknek nincsenek élő örököseik, a zsidó közösség 36 millió euró értékben kapott vissza vagyont, ezen felül a törvény által előírt támogatás címén további 5,7 millió eurót is kaptak.
Augusztus elsejéig 3.967 kárpótlási határozat született összesen több mint 122 millió euró értékben, és 7.847 személy kapott kártérítést, közöttük 21-en kapták meg a maximális, félmillió eurós összeget.
A német örökösöktől 600 ezer hektár földet vett ez az állam, de ebből csak 17 ezret követeltek vissza. Az ő esetükben a visszaszármaztatás feltétele a rehabilitáció mellett volt az is, hogy a háború alatt nem csatlakoztak a megszállókhoz Szerbia területén. Sekulić elmondása szerint az Alkotmánybíróság úgy döntött: a vagyon-visszaszármaztatáshoz elegendő a rehabilitáció még olyan esetben is, ha a felmenők bizonyítottan együttműködtek a megszállókkal.
Tíz év alatt több mint 86 ezer hektár szántóföldet adott vissza az állam a restitúció során
