Egészségügyi dolgozók béremelése, több száz innovatív gyógyszer beszerzése, rákos és ritka betegségekben szenvedő gyermekek kezelése, modern orvosi felszerelések, egészségügyi járművek, az egészségügyi központok és általános kórházak újjáépítése, felszerelése, valamint az állami és a magánegészségügyet összefogó információs rendszer elindítása – csak néhány az Egészségügyi Minisztérium és a Köztársasági Egészségbiztosítási Pénztár (RFZO) által 2023-ra tervezett fejlesztések közül – írja a Nova.rs.

Jövőre azonban úgy tűnik, a szerbiai egészségügy tervezett fejlesztése kudarcot vall, hiszen a kormány a háborúra és konfliktusokra való felkészülést az egészségügy elé helyezte, így a honvédelemre és a rendőrségre 160, illetve 109 milliárd dináros költségvetést tervezett, míg az egészségügyre csupán 31 milliárdot különített el – ezzel 2023-ban 13 milliárd dinárral csökkennek az egészségügyi és képzési beruházások. A fegyvervásárlástól és az összesen 240 millió eurós stadionépítésről továbbra sem mond le a kormány.

„Sok faluban nincs egyetlen egészségügyi dolgozó sem, az emberek elköltöznek, mert nincs se egészségházuk, se iskolájuk. Végre kell hajtani az egészségügy reformját, emelni kell az egészségügyi dolgozók fizetését. A kiváló fiatal orvosoknak lehetőséget kell adni arra, hogy tökéletesen felszerelt és szervezett klinikákon, magas fizetésért dolgozzanak. Az EU-s forrásokat a koronavírus idején felszerelésre költöttük, illetve tavaly is történtek egészségügyi beruházások, de létszámhiány van. Ösztönöznünk kell az embereket a maradásra, ám ezt nem tehetjük meg egy csökkentett költségvetéssel” – mondta Dr. Tatjana Vešović szülész-nőgyógyász szakorvos, a Szerbiai Orvosok és Gyógyszerészek Szövetségének elnökségi tagja.

Egyes statisztikák szerint az elmúlt 20 évben több mint 10 ezer orvos hagyta el Szerbiát, és közülük a legtöbben a fizetést jelölik meg távozásuk fő okaként. Az egészségügyi dolgozók havi jövedelme hazánkban a legalacsonyabb a régióban, egy szakorvos alapfizetése 1000 euró alatt van, ennél többet az alapvető munkaidejükön túli munkával tudnak keresni, de azt sem mindig fizetik ki.

Szerbiában a kisebb városok egészségügyi intézményeit fel kellene újítani, ugyanakkor számos vidéki intézmény kénytelen bezárni személyzet híján. Hazánkban a legsúlyosabb betegségek diagnosztizálására szolgáló berendezések többnyire 20 évesek, heti rendszerességgel tönkremennek, az orvosok minden intézményben maguk vásárolják meg és tartják karban az egyenruhájukat, és még a gumikesztyű is hiánycikk.

„Sok betegnek nincs hely a kórházakban, a fogyatékkal élők állapota egyre romlik gyógyszerek és terápiák nélkül, de a temetések száma is mutatja, hogy mennyire elhibázott a 2023-as költségvetés. Úgy gondolom, hogy a következő időszakban a kormánynak a honvédelemre, a rendőrségre és a stadionra szánt pénzt át kellene utalnia a temetési költségvetésbe, mert nőni fog a halottak száma” – mondja dr. Anđela Gavrilović neurológus.

Mivel nem áll rendelkezésre elegendő pénz a beteg gyerekek gyógykezelésére sem, Szerbiában elterjedt jelenség a közösségi oldalakon, SMS-eken, humanitárius koncerteken keresztüli pénzgyűjtés. A polgárok az elmúlt három évben 20 millió eurót gyűjtöttek így össze a legkisebbek gyógyítására.

Halaszthatatlan lenne az egészségügyi reform, de a szerb kormánynak most sem ez a legfontosabb