A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2,4 milliárd eurós készenléti hitelt bocsát Szerbia rendelkezésére, 24 hónapos időszakra a gazdasági program támogatására – az IMF a korábbi Politikai Koordinációs Eszköz (PCI) elnevezésű tanácsadói programot váltotta fel ezzel a pénzügyi támogatást is jelentő megállapodással.
Szerbia ebből a pénzből egymilliárdot azonnal le is hív, a többi a féléves felülvizsgálatok után lesz elérhető az ország számára.
A program legfontosabb része az energiaszektorra vonatkozik, az új megállapodás szerint például a Szerbiai Villanygazdaságnak (EPS) február végére részvénytársasággá kell alakulnia. A tervek szerint az EPS-nek 2023-ra már saját magának kellene fedeznie a működési költségeit, és ugyanez az elvárás a Srbijagassal szemben is 2024 végére.
Ez javarészt az áram és a gáz drágulásával fog sikerülni: a becslések szerint a 6,5 százalékos szeptemberi lakossági és a 27 százalékos ipari áram áremelkedésén felül ehhez januárban és májusban is 8 százalékkal kell megemelni az áram árát.
A gáz tekintetében sokkal több a bizonytalanság: a végfelhasználókat érintő augusztusi 9 százalékos áremelkedés után középtávon a fogyasztói gázár 45 százalékkal is nőhet. Januártól 11 százalékkal, majd májustól további 10 százalékkal kerül majd többe a gáz, és ugyanennyivel kellene emelkednie az árnak 2023 novemberében és 2024 májusában is.
Az IMF számításai szerint a GDP az idei 2,5 százalék után jövőre 2,3%-ot nő, majd 2024-ben ismét elérheti a 3%-ot.
Az alap szerint az évközi infláció az év végére eléri majd a 15,8%-ot, az átlagos 2022-es infláció pedig 12,1% lesz. 2023 decemberében az éves infláció várhatóan 8,2%-ra csökken, és az átlagos infláció 12,2% lesz – ez több mint a szerb kormány által tervezett 11%.
