Miután Szerbia elállt a lítiumbányászattól, ami Aleksandar Vučić szerint megbocsáthatatlan, a szerb elnök egy újabb, az országban található természeti kincsről kezdett beszélni.

Az elnök már korábban is beszélt nyilvánosan arról, hogy Gadžin Han és Žagubica „aranyon fekszik”, hétfő esti televíziós beszédében pedig közölte, újabb aranylelőhelyre bukkantak, ami az első 100 között lesz a világban. Vučić hozzátette, a helyszínt nem árulja el, mert akkor „már mindenki ott toporogna”.

Branislav Božović geológus a Nova.rs portálnak elmondta, hogy ez a lelőhely kizárólag a Homolje hegyekben lehet, ahol már a 19. században találtak aranyat.

A szerb elnök által feltalált meleg víz, és a szenzációhajhász információ, amit a lelőhely felfedezéséről bejelentett, a földtani szakemberek számára valójában már régóta ismert tény.

Branislav Božović, aki egyébként a Nemzeti Környezetvédelmi Szövetségnek is a tagja, azt mondta, a Vučić elnök titokzatos bejelentésében említett aranylelőhely legvalószínűbb helyszíne Szerbia keleti részében, az úgynevezett Szerb-Kárpátokban, a Homolje hegyekben található.

A szakember elmondása szerint már a 19. század óta ismert volt a tény, hogy a Homolje hegyek ércekben gazdagok, és egyebek közt arany is található, a geológiai kutatások már a Jugoszláv Királyságban, majd a második világháborút követően a JSZSZK-ban is folytatódtak, amelyek megerősítették ezt a tényt.

– A Homolje hegyek térsége a legnagyobb aranylelőhely, és számításba se jöhet, hogy valahol máshol is találtak aranyat. Amikor a szerb elnök titokzatosan azt mondja, hogy új lelőhelyet fedeztek fel, akkor a polgárok olyasmire gondolnak, hogy ez biztos például Belgrád, vagy Šabac környékén lehet. De nem, ez kizárólag a Homolje hegyekben lehet – szögezte le Božović.

A geológus rámutatott, hogy Žagubica is, amit az államfő nemrég aranylelőhelyként nevezett meg, ugyancsak a Homolje hegységben van, de egy új helyszín, még ha ettől 100 kilométerre távolabb is van, nem nevezhető „új lelőhelynek”, mert ez ugyanannak a természeti kincsmasszának a része, ami az említett hegység alatt található.

Božović emlékeztetett, hogy a lelőhely felfedezésétől a lehetséges aranykorig akár évtizedek is elmúlhatnak.

– Az elnök olyan jellegű kijelentése és ígérete, hogy mi egyre gazdagabbak vagyunk, és hogy minden nap valami új kincsre bukkanunk, finoman szólva is dilettáns. Ez nem olyan kincs, ami felett most és azonnal rendelkezni tudunk. Ha korszerű kutatói módszerekkel megállapítják, hogy a helyszínen valóban nagy mennyiségű aranyérc található, egy bánya megnyitásáig akkor is évtizedek múlhatnak el. Olyan bejelentések hangzottak el, amelyek miatt a hozzá nem értők azt hiszik, hogy az amerikaihoz hasonló aranyláz kezdődik majd itt is, és mindenki útra kel, hogy aranyat találjon. Valójában pedig senki nem beszél és nem gondolkodik a jövőről – mutatott rá Božović.

A szakember figyelmeztetett, hogy az aranybányászat során olyan savakat használnak, amelyek kárt okoznak a környezetben és a természeti erőforrásokban, főleg a felszín alatti vizekben, amelyekben a Homolje hegység igen gazdag. Branislav Božović szerint egy bánya megnyitása végérvényesen megsemmisítené a természeti kincseket és nagy kérdés, milyen örökséget tudnánk hagyományozni az utánunk jövő generációknak.

Aranylelőhely a Homolje hegységben (Fotó: Nova.rs/Dragan Mujan)