Nagy erejű földrengés rázta meg Törökország déli, Szíriával határos területét hétfő hajnalban: a 7,8-es erősségű rengést több komoly utórengés kísérte. Az emberek többségét álmában érte a katasztrófa, a halálos áldozatok száma a két országban a hétfő kora délutáni becslések szerint meghaladja az 1700-at, de ahogy a mentés halad, úgy nő a halottak és a súlyos sérültek száma is.
A szakértők sem számítottak arra, hogy ennyire erős földrengés pattanjon ki Törökország déli régiójában. Nagyjából száz kilométer hosszan mozdulhattak el a kőzetek, energiája 20-30-szor volt nagyobb, mint az eddigi legerősebb, ismert rengések a régióban. Bár a régióban egyáltalán nem ritkák a földrengések, de a mostani ereje a szakembereket is meglepte: energiája 20-30-szorosa volt az eddig ott mért legnagyobb rengésnek.
A hétfő hajnali földrengés epicentruma Gaziantep városától körülbelül 33 kilométerre volt, mintegy 18 kilométeres mélységben. Törökország és Szíria határrégiója szeizmikusan aktív terület, az úgynevezett Kelet-anatóliai törésrendszerhez tartozik, lemeztektonikai érdekességként: éppen az afrikai, az arábiai és az anatóliai blokk találkozásánál fekszik. A monumentális afrikai kőzetlemez Ciprus-Kréta „vonalában” tör északra és bukik az Égei-lemez alá, ezzel „húzza” nyugatra Törökország déli részét.
Ez az erő vezetett most is a két kőzet elmozdulásához, aminek energiája rendszeresen földrengésekben manifesztálódik a régióban
– magyarázta a 24.hu-nak Timár Gábor. A földrengéseket nem lehet előre jelezni, ám általánosságban igaz, hogy ahol egyszer már rengett a föld, ott a jövőben is számíthatunk rá – a várhatóan felszabaduló energia maximumát pedig az eddigi mérések és történeti források, földtörténeti bizonyítékok alapján tudják meghatározni.
Törökország déli részét pár éve egy 6,7-es rengés rázta meg, találkozhattunk már 7-es erősségűvel, de a leírások alapján a távoli történelmi múltban sem volt ezt meghaladó erejű rengés a térségben. Laikusként talán nem is tűnik soknak a jelen 7,8-as fokozat, ami 25-30-szor nagyobb energiájú, mint a 7-es.
A nagy rengést egy 6,7-es követte alig 10 perccel később, aki nem tudott biztonságba jutni az ismét komoly veszélybe került. A csaknem száz utórengésből három érte el vagy lépte túl a 6-os amplitúdót, délben pedig az előzetes adatok szerint egy 7,5-ös erősségű rengés pattant ki Kahramanmaraştól 67 km-re, 10 km-es mélységben, ráadásul bár egyre kisebb erejű utórengések várhatók még napokig, sőt műszerekkel még hetekig mérhetők lesznek.
A tudomány számára újdonság, hogy eddig 100 évente lehetett a térségben 7-es földrengésre számítani, ám ehhez már hozzátehetjük: néhány ezer évente 7,8-as is előfordulhat. Ide kapcsolódva azt is érdemes megjegyezni, hogy amikor epicentrumot olvasunk a hírekben, hajlamosak vagyunk egyetlen pontra gondolni a felszínen, holott a valóságban óriási területről van szó. Abban a földtani környezetben egy ilyen energiájú rengés azt jelenti, hogy nagyjából 100 kilométer hosszan és 20 kilométer szélességben mozdultak el a kőzetek – tette hozzá a lapnak az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.
