Vajdaságban több mint 700.000 embernek nincs megfelelő minőségű ivóvize, miközben az ivóvízhez való jog nemzetközi jogi dokumentumokban garantált emberi jognak számít 2010 óta. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga támogatja a szakmát abban, hogy az ivóvízhez való jogot az Alkotmánnyal kellene biztosítani, mondta az N1-nek Zdenko Kolar, a VSZL elnökségének tagja. Példaként Szlovéniát említette, amely 2016-ban, első európai országként módosította az alkotmányt ebben az irányban.
Szerbia területén Vajdaságban van a legtöbb olyan település, ahol fogyasztásra nem alkalmas az ivóvíz. A falvakban lévő vezetékeket továbbra is alig ellenőrzik, a dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet adatai szerint 22 vezetékből 20 sem fizikai-kémiai szempontból, sem mikrobiológiai szempontból nem felel meg az előírásoknak.
Vajdaságban 14 olyan vízvezeték van, amely tulajdonképpen egyáltalán nem alkalmas a fogyasztásra: Szenttamás, Csóka, Magyarkanizsa, Ada, Bács, Petrőc, Zsablya, Titel, Zenta, Nagykikinda, Törökbecse, Szécsány és Magyarcsernye.
A VSZL szerint az ivóvízellátást az államnak kell garantálni és szolgáltatni is és az ivóvíznek mindenképp nonprofit kategóriának kell lennie.
Srđan Rončević, az Újvidéki Egyetem professzora azt mondja, nem elég, hogy az alkotmány garantálja az ivóvizet minden lakos számára, számos dokumentum és stratégia meghozatalára van szükség, hogy az ne csupán egy szó legyen a papíron. Hozzátette, a tartományi parlament 2010-ben elfogadott egy Stratégiát a vízellátásról és a víz védelméről, és egy akciótervet is annak gyakorlati használatára. A stratégiát azonban soha sem kezdték el alkalmazni, mostanra pedig új meghozatalára lenne szükség.
A VSZL elnöksége feltette a kérdést Aleksandar Vučić államfőnek és Ana Brnabić kormányfőnek, Szerbia milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy iható vizet biztosítson minden állampolgára számára?
