Összezavarja a bögölyök hőérzékelését a napsütésben a fehér-fekete csíkhatároknál fellépő hőmérsékletkontraszt, így nehezebben találják meg a testfelszín alatt húzódó, környezetüknél kissé melegebb vérereket – bizonyították be az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói, írja a hvg.hu.

Az ELTE kutatói azt már korábban megállapították, hogy a parazita legyek nem vonzódnak a csíkos és foltos gazdaállatokhoz, és általában napsütésben támadnak, ugyanis a melegebb testfelszínű állatokról könnyebben el tudnak menekülni melegebb szárnyizmaik gyorsabb működésének köszönhetően.

A friss kutatás szerint a zebracsíkok határainál olyan hőmérsékletgrádiensek (kontrasztok) keletkeznek, amelyek hasonlítanak a bőr alatti vérerek fölött kialakuló hőmérsékletkontrasztokhoz. Amikor tehát egy nőstény bögöly hőérzékeléssel próbál megtalálni egy bőrfelület alatt húzódó eret egy zebrán, akkor a meleg-hideg csíkok határainál kialakuló hőmérsékletváltozást érzékelve ott is próbál vért szívni, ahol nem mindig van ér – a fájdalmas csípésre azonban a zebra gyorsan reagál, például a bögölyre veszélyes farokcsapással. Ezzel szemben, ha a parazita egyszínű gazdaállattal próbálkozik, hamarabb célt ér, hiszen semmi nem zavarja meg a hőérzékeléses érkeresésben.

Hipotézisüket a kutatók több terepkísérletben ellenőrizték, és megfigyelték, hogy egy hordóra festett fekete csíkok esetében nagyobb arányban szálltak rá a bögölyök a napos oldalon lévő felületre, vagyis nem szín, hanem hőmérséklet alapján választottak. Azt is vizsgálták, hogyan reagálnak a paraziták azokra a fekete felületekre, amelyek alatt fűthető drótot helyeztek el. Megállapították, hogy ha ezek gazdaállatot imitáltak, akkor csak nőstény bögölyök landoltak rajtuk – és arányosan több időt is töltöttek el ott –, ugyanis csak ezek szívnak vért, a hímek nem. Mindez megerősítette a kutatók új termofiziológiai magyarázatát arra, miért kerülik el a bögölyök a zebrákat.

A bögölyök megtanulhatják – vagy genetikailag kódoltan eleve tudják –, hogy nem érdemes csíkos vagy foltos kültakarójú gazdaállatokon vérszívással próbálkozniuk.

Az ELTE kutatói az öt év (2018-2022) futamidejű, „Zebracsíkok termofiziológiai vizsgálata: új magyarázat a zebracsíkok szerepére” című kutatási pályázat keretében igazolták a hipotézisüket. Tanulmányuk az International Journal for Parasitology folyóiratban jelent meg.