Az egyre rosszabb demográfiai helyzet miatt hosszabb távon 70 éves korra emelkedhet a nyugdíjkorhatár Magyarországon – írja a portfolio.hu.

Az előzetes adatok szerint 2011 és 2022 között 19 százalékkal nőtt a 65 éves vagy annál idősebb népesség száma és teljes népességen belüli aránya. Ezzel párhuzamosan a 0–14 éves gyermekek csoportja kismértékben, a 15–64 éves aktív korúaké számottevően csökkent, vagyis már a magyar lakosság 21 százaléka tartozik a nyugdíjas korosztályba. Mindez nehéz helyzetbe hozza a magyar nyugdíjrendszert.

Egyes számítások szerint 2030-ban már indokolt lehet a 66 éves nyugdíjkorhatár, 2040-re a 67 évet is elérheti, 2050-re pedig a 70 éves korhatár is eljöhet Magyarországon. Mindez kiegészül azzal a problémával, hogy a magyar nyugdíjrendszerben óriási különbségek vannak: míg az átlagnyugdíj papíron emelkedik, jelenleg több százezer olyan magyar nyugdíjas van, aki szinte nyomorog.

A helyzet kezelésére Farkas András nyugdíjszakértő szerint léteznek alternatív megoldások: az egyik az, hogy a fenntarthatóság érdekében emeljék meg a nyugdíjkorhatárt, de a korhatár kitolása véget ért a tavalyi 65 éves küszöb megállapításával. A másik annak a nyugati rendszernek az átvétele, amelynek az a lényege, hogy minden állampolgárnak jár egy bizonyos összegű alapnyugdíj, egy részét azonban ő maga fizeti kötelezően.

Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor nyugdíjelemzője szerint míg 1990-ben még 5 aktív korú jutott egy idősre, 2022-ben ez már csak 3 körül van, 2050-re pedig le fog csökkenni 2 környékére. A magyar idősek összes jövedelmének csaknem 90%-a az állami nyugdíjból származik, ezzel szemben az OECD-átlag csak 58%, ezért az elemző szerint az öngondoskodás fokozása megelőzheti a nyugdíjkatasztrófát.