A kis- és középvállalkozások (kkv-k) képezik a hazai gazdaság gerincét. A kkv-k a hozzáadott érték 60; a foglalkoztatás 66; illetve a teljes export 45 százalékát adják. Mindennek ellenére ezek a cégek jóval kisebb figyelmet kapnak az államtól, mint a nagyvállalkozások, emiatt a kkv-kat a fejlesztési politikák középpontjába kell helyezni – hangzott el a Közgazdasági Tudományok Központja (CEVES) és a Szerbiai Kereskedelmi Kamara által közösen szervezett „Itt van a kkv-k ideje” panelbeszélgetésén, írja a Nova Ekonomija.
„Szükség van arra, hogy az állam, és a társadalom is az ösztönző gazdasági környezet kialakítására összpontosítson, és véget kell vetni annak a gyakorlatnak, amellyel a kkv-kat a nagyvállalatokkal szemben adminisztratív és egyéb módon diszkriminálják” – mondta Nemanja Šormaz, a CEVES igazgatója.
A nem kellően ösztönző környezet ellenére a mikró-, kis- és középvállalkozások száma a 2015-2020 közötti időszakban több mint 78 ezerrel nőtt (ebből 10 600 új cég), az ilyen cégekben foglalkoztatottak száma pedig 163 742 fővel (20,4 százalékkal) nőtt.
„Az a feladatunk, hogy segítsünk azoknak, akik nem rendelkeznek saját belső erőforrással, mert ők szorulnak a legnagyobb támogatásra” – mondta Mihailo Vesović, a Szerb Kamara Stratégiai Elemzési, Szolgáltatási és Nemzetköziesítési igazgatója.
A kkv-k növekedésének és termelékenységének felgyorsításának egyik igen jelentős akadályaként a megbeszélés résztvevői azt a tényt jelölték meg, hogy a kkv-k nem mentesülnek a beruházások nyereségadója alól, mint ahogyan a nagyvállalatok, valamint nem kapnak megfelelő intézményi támogatást a nemzetközi pénzügyi tranzakciókban, ami más európai országokban és a régióban már bevett gyakorlat.
Dušan Šuvaković, a niši DMV Kontrolni sistemi cég tulajdonosa és igazgatója az adójóváírás kérdésére rámutatva elmondta, hogy a legtöbb kkv nem lépheti túl az intézkedéshez szükséges félmillió eurós beruházási és 200 fős alkalmazotti küszöböt, így – mint mondta – jó lenne, ha ezt a mechanizmust újrafogalmaznák, hogy a hazai kis- és középvállalkozások is élhessenek ezzel a lehetőséggel úgy, ahogyan ez 2013-ig volt.
Tekintettel arra, hogy folyamatban van az új tervezési és építési törvény nyilvános vitája, Šuvaković rámutatott a régi ipari komplexumok kezelésének szabályozásának szükségességére is.
A CEVES által készített „Szerbia 2030: A kkv-k előtérbe kerülése” című kiadványa leszögezi, hogy Szerbiában más országokhoz hasonlóan a kis- és középvállalkozások alkotják a gazdaság gerincét.
