Az orosz agresszió évfordulóján Peking 12-pontos béketervet tett közzé, Zelenszkij pedig megesküdött, hogy országa legyőzhetetlen. A G-20 Delhiben megtartott külügyminiszteri találkozója is az ukrajnai sárba fulladt. Magyarország pedig tovább akadékoskodik a NATO-jelöltekkel: parlamenti „konzultációt” követelt ki Svédországtól és Finnországtól. – Átlapoztuk a világsajtót New Yorktól Londonon át Pekingig és Párizstól Budapesten át Tokióig. 

Egy éve tart az orosz agresszió Ukrajna ellen

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap a helyszínről jelentkezett:

„Egy szürke téli reggel az ukrán fővárosban. Az emberek vagy az irodába sietnek, vagy kutyát sétáltatnak a fagyos szélben. Valójában olyan nap lenne ez, mint a többi téli nap, ha nem lenne egy történelmi dátum: február 24-e, az orosz megszálló csapatok bevonulásának első évfordulója. Ez az első évfordulója annak, amikor délelőtt a robbanások mennydörgése kisöpörte az embereket addigi életükből.

Sok ukrán bizonytalansággal telve tekint vissza arra a napra. Az elmúlt hetek szokatlanul nyugodtak voltak a front másik oldalán, a Donyec-medencében. Orosz rakéta- és dróntámadás alig történt, az ország áram- és hőellátása ismét stabil. De mindenki tudta, hogy ez az állapot nem maradhat tartós, és a vihar előtti csend után ismét bekövetkezhet egy nagy vihar, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök szabadít az országra az első támadás évfordulóján.

[…] Zelenszkij délelőtt közzétett videobeszédében felidézte a 2022. február 24-i reggelt, »életünk leghosszabb napját«, ami az ország közelmúltjának legnehezebb napja volt. »Korán ébredtünk, és azóta nem aludtunk«, mondta és hozzátette, hogy ez a kitartás éve volt, az egymással való törődés, a bátorság és a fájdalom éve. De a remény, a kitartás és az egység éve is. »A legyőzhetetlenség éve, a legyőzhetetlenség tomboló éve.« A legfontosabb eredmény az, hogy kitartottatok – mondta, és megígérte: »Mindent megteszünk azért, hogy ebben az évben győzelmet érjünk el.«

Hősi státust kapott három férfi, akik az ukrán hadsereg ellentámadásának sikere mögött állnak. A posztszovjet korszakban éltek, ezért jól ismerik mind Oroszország, mind a NATO katonai kultúráját, írja a párizsi Le Monde című liberális-szocialista napilap:

„Egy évvel az orosz invázió után az ukrán hadsereg parancsnokai még mindig úgy érzik, hogy Dávid szerepét játsszák Góliát ellen, hogy a két ország népszerű metaforájából merítsenek. Tudják, hogy elvileg kevésbé erősek, mint az orosz óriás, de meg vannak győződve arról, hogy mivel merészebbek és ravaszabbak, arra hivatottak, hogy győzzenek.

Ukrajna védelmét az elmúlt évben a posztszovjet korszak maroknyi tábornoka alapozta meg, akik ismerik mind Oroszország, mind a NATO katonai kultúráját. Ráadásul nem esnek abba a hibába, hogy az ellenségüket megvessék. Erősségük abban rejlik, hogy az egy évvel ezelőtti világgal ellentétben ők sohasem értékelik túl az orosz hadsereget.

Tisztek százai töltenek be fontos szerepet az ukrán fegyveres erőkben, akik a fronton lévő parancsnokokat kezdeményezésre ösztönzik. Ám egy év leforgása alatt három férfi hőssé formálta magát, akiket a hadseregben ugyanúgy tisztelnek, mint az ukrán társadalomban.

Vezetőjük a 49 éves Valerij Zaluzsnij tábornok, a fegyveres erők főparancsnoka. Jópofa tiszt, éles humorérzékkel, aki rendkívül népszerű figurává vált az ukránok körében. Zaluzsnij oldalán áll az 57 éves Olekszandr Szirszkij tábornok. Ő a hadsereg parancsnoka, a frontok embere, Kijev védelmezője és a Harkiv környéki ellentámadás kidolgozója. És az árnyékban ott van még a 37 éves Kirill Budanov tábornok, a katonai hírszerzés vezetője. Ő az az ember, aki elemzi az orosz hadsereg tevékenységét és titkos műveleteket rendel el az ellenség területén. Miközben a Le Monde-dal találkoztak, hogy áttekintsék a háború első évét, Szirszkij és Budanov óvatosan magabiztosnak tűntek.”

Peking közzétette béketervét

„A terv megfelelő időben érkezik” – hangsúlyozza a pekingi Huamqiu Shibao című napilap:

„Igaz, hogy Peking nem vesz részt a háborúban, de nagy országként meg akar felelni vállalt felelősségének. A tizenkét pont nagyon konkrét és átfogó. Figyelembe veszi mind az orosz, mind az ukrán fél igényeit. Ezeket mindkét kormány pozitívan értékelte. Csak a Nyugat, élükön az USA, maradt szkeptikus. Ez is egyértelmű, mert nem igazán akar tárgyalást a saját érdekei ellen. Az idő azonban megmutatja majd, hogy Kínának igaza van.”

„Peking tizenkét pontjának többsége túl homályos ahhoz, hogy bármit is jelentsen” – hangsúlyozza a New Yorki-i Wall Street Journal című, 1889 óta megjelenő, elsősorban gazdasági és nemzetközi témákkal, valamint pénzügyi hírekkel foglalkozó, a republikánusokhoz húzó konzervatív napilap:

„A bírálatok az »egyoldalú szankciókat«, vagyis azokat a szankciókat érintik, amelyeket a nyugati szövetségesek hoztak Oroszország ellen az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül. Hszi aggodalommal vette tudomásul, hogy a Nyugat képes és hajlandó támogatni az Oroszország elleni szankciókat Ukrajna megszállása után – ez rossz előjel Kína számára arra az esetre, ha Hszi megtámadná Tajvant. Eközben a nyugati diplomaták arra figyelmeztetnek, hogy Kína készül tüzérséget és fegyveres drónokat küldeni Oroszországnak Ukrajna legyőzésére, ami egy olyan ellenséges cselekedet lenne, amely további gazdasági szétváláshoz vezetne Kína és a Nyugat között.”

Magyarország „konzultál” Svédországgal és Finnországgal

Orbán Viktor szerint Svédország és Finnország hazugságokat terjeszt Magyarországról. A magyar parlamenti képviselők nem „lelkesednek” ezen országok NATO-csatlakozásának ratifikálásáért – mondta a magyar miniszterelnök, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„A NATO északi bővítésének ratifikálásáról szóló magyar parlamenti döntés előtt  a nemzeti-konzervatív budapesti kormány egyeztetést követel a csatlakozásra várakozó Finnországgal és Svédországgal. Az indoklás szerint ezen országok politikusai korábban állítólag folyamatosan »sértegették« Magyarországot. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken azt mondta, hogy a kormány arra kérte a parlamentet, hogy támogassa a két ország tagsági kérelmét. A kormánypárti képviselők egy része azonban »nem lelkes különösebben« – mondta Orbán az MTI szerint. Ennek oka többek között az, hogy »ezek az államok nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek demokráciánkkal és jogállamiságunkkal kapcsolatban«.

Orbán utalt Törökország azon aggodalmaira is, hogy Svédország állítólag terroristáknak nyújt védelmet. Törökország egy »szövetséges, akire hallgatnunk kell« – mondta Orbán. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken bejelentette, hogy újrakezdik a tárgyalásokat Törökországgal. Jó tárgyalásokat folytatott Recep Tayyip Erdogan török ​​elnökkel a múlt héten – mondta Stoltenberg az észt fővárosban, Tallinnban. Megállapodtak a konzultációk folytatásáról, valamint arról, hogy március közepére Brüsszelbe hívnak össze egy találkozót Finnország, Svédország és Törökország között.

Március 6-a és 9-e között parlamenti szavazást tartanak Budapesten Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálásáról. Hogy ez még mostanáig függőben van, miközben Törökország kivételével az összes többi NATO-tag még tavaly jóváhagyta azt, Magyarország a parlament túlterhelt határidőnaptárával indokolta. Az Országgyűlés napirendjén hemzsegnek ugyanis a korrupcióellenes jogszabályok, amelyeket Magyarország az EU Bizottságával folytatott jogállami vita eredményeként kezdeményezett.

Az Orbán-kormánynak azonban soha nem okozott gondot az, hogy más törvényeket a lehető legrövidebb időn belül fogadtasson el a parlamentben, ahol kétharmados többsége van. De úgy tűnik, hogy a kifejezett aggodalmak nem is a biztonságpolitikához kapcsolódnak.”

Látszatvita Orbán Viktor és a Fidesz-frakció nézeteltérése a svéd és a finn NATO-csatlakozásról, a színjáték valójában csak Vlagyimir Putyinnak szól, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:

„Az állítólagos belső feszültségről elsőként Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője beszélt, szerinte az Orbán-kormány támogatja a két ország csatlakozását, de a képviselőcsoportban vita alakult ki, akadnak ugyanis olyan vélemények, amelyek szerint az új tagok belépése »eszkalációt jelenthet« a háborúban. Erre erősített rá pénteki rádiónyilatkozatában Orbán Viktor, amikor azt mondta: a kormány Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatására kérte az Országgyűlést, azonban a kormánypárti frakciók egy része »nem túl lelkes«.

Elképzelhetetlen, hogy a Fidesz-frakció bármilyen kérdésben más véleményt képviseljen, mint Orbán Viktor. Erre korábban sohasem volt példa, sőt, a Fidesz rendre azzal tetszelgett a közvélemény előtt, hogy a képviselőcsoportja mindig egységes és fegyelmezett.

 Igazából önálló véleménye sem volt soha a frakciónak, mindig azt képviselte, amit a kormány vagy Orbán Viktor – emlékeztetett mondta lapunknak Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző. – Az, hogy most egyszerre több képviselőnek is más a véleménye, mint a miniszterelnöknek, azért is hihetetlen, mert korábban, ha valaki az egységtől különböző álláspontot fogalmazott meg, bizonyosan büntetésre számíthatott. Ezzel a fideszes képviselők pontosan tisztában vannak, tudják, hogy nem lehet önálló gondolatuk, valójában aranykaltikába zárták őket, amit el is fogadnak, hiszen cserében a saját kis birodalmukban szabadon garázdálkodhatnak. Az elemző szerint egyértelmű a mostani helyzet is, valójában Orbán Viktor nem akarja ratifikálni a svéd–finn NATO-csatlakozást, ám ez külföldön eladhatatlan és vállalhatatlan, ezért rászóltak a frakcióra, játssza el, hogy ellenkezik, legalábbis húzódozik.”

A G20-ak külügyminiszteri találkozója

A tokiói Asahi Shimbun című, 1879-ben alapított közép-baloldali liberális napilap, amely reggel 5.1 millió és este 1.55 millión példányszámban jelenik meg, vagyis a világ harmadik legnagyobb napilapja, ezt írja a találkozóról:

„A találkozó előtt Oroszország feltűnően magabiztos volt. Lavrov külügyminiszter nagyon szorgalmas volt, kétoldalú találkozókat tartott indiai, török ​​és brazil kollégáival. A Kreml célja valószínűleg a nemzetközi közösség további megosztása, hogy szembeszálljanak a nyugati államokkal és azok Moszkva elleni szankcióival. A feltörekvő országokat Oroszország saját oldalára akarja vonni. Az idei év nagy lehetőségeket kínál Oroszország számára: most ugyanis a szovjet idők óta Oroszországgal barátkozó India tölti be a G20 elnöki pozícióját.”

A bécsi Die Presse című keresztény-demokrata konzervatív napilap ezt feltételezi erről a találkozóról:

„Kína és Oroszország továbbra is megpróbálja érvényesíteni érdekeit. India pedig kettőjük között ül. A Delhi-i kormány jó kapcsolatokat ápol mind a Nyugattal, mind a keleti partnereivel. Bangladeshez hasonlóan valószínűleg ragaszkodik »nem elkötelezett« pozíciójához, és így elkerüli, hogy az egyik párt oldalára álljon. Amióta az ország 1947-ben elnyerte függetlenségét, India igyekezett a lehető legnagyobb mértékben kimaradni a hidegháborúból. Kevés bizonyíték van arra, hogy Delhi pont most térne el a régi irányvételtől. Az ország eddig jól járt vele.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)