Vélhetően nem a jó szándék hiányzott a kikindai Jovan Popović Népkönyvtár dolgozóiból, amikor úgy döntöttek, hogy kiállítást szerveznek Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából. A tárlat a Szabadság, szerelem címet viseli, a két könyvtárost pedig az a szándék vezette, hogy ilyen keretek között mutassák be a szerbek és magyarok közötti eltéphetetlen kapcsolatokat, illetve, hogy a fiatalabb nemzedék is megismerkedhessen a híres magyar költő és forradalmár életével és munkásságával, derül ki a Szerbiai Rádió-Televízió tudósításából.

„Azért hoztuk létre a Petőfi-kiállítást, hogy megmutassuk, ezen a vidéken megbonthatatlan kapcsolat van a magyarok és a szerbek között, hiszen tudjuk, hogy Petőfi származását tekintve szerb gyökerekkel rendelkezett a Petrovics család jóvoltából. Vezetéknevét Petőfire valójában maga Sándor fordította magyarra, amikor a magyar asszimiláció bekövetkezett” – jelentette ki a köztévé riporterének Ember Krisztina könyvtáros, aki kolléganőjével, Dunja Brkin Trifunovićtyal karöltve állította össze a tárlatot.

Igazán dicséretes és méltó kezdeményezés. Az egyetlen gond, hogy a Petrovics család szlovák származású – nem szerb…

Petőfi Sándor édesapja, Petrovics István (Kartal, 1791. augusztus 15. – Pest, 1849. március 21.) mészárosmester ugyanis felvidéki szlovák családból származott, de ő magyarnak vallotta magát. Apjának szlovák származását valószínűsíti annak evangélikus vallása, illetve Kiss József és Jakus Lajos kutatásai, akik apai ágon 1685-ig, a Nyitra vármegyei Vagyócig vezették vissza Petőfi származását. Vagyis a Petrovicsok csakúgy Felvidékről származnak, mint az anyai ág, amely a Turóc vármegyei Necpál községből ered.