Az Európai Unióban sehol nem olyan magas a drágulás mértéke, mint Magyarországon, mégis egyre többen okolják ezért Brüsszelt.
A Népszava kérésére a Publicus intézet által készített felmérés szerint látványosan megugrott azok aránya, akik szerint a brüsszeli szankciók felelősek az inflációért. Decemberben a megkérdezettek 47 százaléka vélte így – 46 pedig ezzel nem értett egyet –, míg a február 28. és március 6. között készített felmérés szerint már 63 százaléknak volt ez a meggyőződése és csak 33 százalék vitatta, hogy a fő felelős Brüsszel. Különösen sikeres volt a kormányzat abban., hogy az áremelkedés felelősségét az „árdrágítókra” hárítsa.
A magyar társadalom nagy többsége meg van róla győződve, hogy a drágaság a kereskedők üzleti hozzáállásából fakad – azaz inkább kapzsiságot, semmint létező piaci folyamatokat látnak az infláció mögött. Ugyanakkor a kampány nem fedett el minden kifogást. Az állam paternalista gazdaságpolitikája nem népszerű: az árak rendeleti letörése jellemzően nem is hatékony eszköz, legutóbb a benzinársapkából is látszott, amely végül üzemanyaghiányhoz, ellátási zavarokhoz vezetett. Ennek megfelelően az ellenzékiek körében 96-ról 99 százalékra nőtt a kormány gazdaságpolitikáját elutasítók aránya.
A kormánypártiak körében azért hatott a kampány: 45 százalékról 32 százalékra zsugorodott a hazai gazdaságpolitikát helytelenítők aránya, és valamelyest csökkent a bizonytalanok körében is, ám az elutasítás még mindig magas: a decemberi 80 után jelenleg 76 százalék.
