Irene Khan, az ENSZ gondolat- és véleményszabadság védelmével és annak előmozdításával foglalkozó különleges jelentéstevője mérgezőnek értékelte a szerbiai közbeszédet.
Belgrádi látogatása során hozzátette, hogy a bulvármédia nagy szerepet játszik a gyűlöletbeszéd terjesztésében – írja a 021.rs.
„Figyelembe véve azt a szerepet, amelyet a bulvármédia itt, Szerbiában játszik a gyűlöletbeszéd terjesztésében, mindez aggodalommal tölt el, mert az Elektronikus Média Szabályozó Testület (REM) nem tesz megfelelő intézkedéseket a jogsértőkkel szemben, nem támogatja a médiapluralizmust, és lehetővé teszi a sértő és zaklató kampányokat” – mondta Khan.
Felszólította a szerb hatóságokat, hogy „biztosítsák, hogy a REM független, hatékony és felelős legyen”, és hogy az Szerbia alkotmányával és törvényeivel, valamint a nemzetközi normákkal összhangban teljesítse szabályozó szerepét.
„Amikor az újságírókat külföldi ügynökként, árulóként vagy az állam ellenségeként bélyegzik meg, az aláássa a közbizalmat, növeli az újságírók elleni támadások és fenyegetések valószínűségét, valamint korlátozza a média szabadságát és a demokratikus vitát, ami öncenzúrához vezet” – jegyezte meg az ENSZ munkatársa.
Khan rámutatott, hogy biztatóak a kormány médiajogi keretrendszer javítására irányuló tervei, de hozzátette, hogy Szerbiában „szakadék tátong a papíron megígért és a gyakorlatban megvalósuló gyakorlatok között”.
A jelentéstevő mérgezőnek értékelte a szerbiai közbeszédet, az újságírók, aktivisták, etnikai és szexuális kisebbségek tagjai, valamint a kormányt kritizálók elleni támadásokat, amelyek – mint mondta- elsősorban politikusok és tisztviselők részéről érkeznek.
„A véleménynyilvánítás szabadsága nem jogosít fel a kritikus hangok manipulálására, megfélemlítésére és fenyegetésére” – tette hozzá Khan.
Khan március 28. és április 6. között Belgrádban és Pristinában tartózkodott, ahol a kormányok, az igazságszolgáltatás, a parlamentek, a független intézmények, az Egyesült Nemzetek Szervezete, a nemzetközi szervezetek, a nagykövetségek, a média, a tudományos élet képviselőivel, az emberi jogi aktivistákkal és a civil társadalom szereplőivel is találkozott.
