Állattenyésztéssel és tejtermeléssel még a férje családja kezdett el foglalkozni 1975-ben. Kőműves Brigitta egészségügyi középiskolát fejezett, majd egyetemi diplomát szerzett a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. Megtalálta a párját, és gyorsan családot is alapítottak, hiszen ma már három gyermek édesanyja. A tanítást soha sem próbálta ki, de azt mondja, nem bánja. Három évvel ezelőtt döntött úgy, hogy a megtermelt tej egy részét feldolgozza, és a készterméket próbálja értékesíteni. Sikerült neki. A termékek a Panna nevet kapták, idősebb lányát hívják így. 

– A férjem családja kezdett gazdálkodni még 1975-ben. Akkor még Csantavér központjában volt az állomány, ami folyamatosan gyarapodott. A férjemmel kiköltöztünk egy tanyára Csantavér határába, Dusanovóba. Az állomány is ott van most már, és ott foglalkozunk mezőgazdasággal is – meséli a kezdeteket Brigitta. A férje családja csak állattenyésztéssel foglalkozott, a gyártást ők kezdték.

Kőművesék a Prosperitati Alapítványnál pályáztak egy fejőházra és egy istállóra. Az istálló száz férőhelyes, a fejőházban pedig nyolc tehenet tudnak fejni egyszerre, gépesített minden, és, mint hangsúlyozza, ez nagyot lendített az egész vállalkozáson. 

– A nyers tej egy részét mi is átadjuk, a másik részét pedig feldolgozom. Negyven-ötven fős tehénállományunk van jelenleg, amit fejünk, de ha az apraját is nézzük, hiszen folyamatosan szaporítunk is, akkor összesen száz fős állatállományról beszélhetünk. Az egész család segít a végzésben, a feldolgozást, termékkészítést viszont egyedül én csinálom – meséli Brigitta, aki nem bízta a véletlenre, és nem egyedül kísérletezett a készítéssel. Az egyetem befejezése, a gyermekvállalás után és közben ezt is tanulta.

– 2020-ban volt egy képzés Budapesten, amit elvégeztem. A tejtermékek készítését ott tanultam meg: a joghurtot, és különböző sajtfélék előállításának csínyját-bínját sajátítottam el. A túró és a tarhó készítését magam kísérleteztem ki. A képzés befejezése után 2020 telén kezdtem el csinálni a túrót és a sajtot, aztán a jogurttal, tarhóval, sós túróval bővült a kínálat. Rendelésre is készítem a termékeket. Ugyan többféle sajt készítését elsajátítottam, de jelenleg csak trappista sajtot állítok elő.

Brigitta, aki háromgyermekes édesanya, azt mondja, az értékesítés a fő ok, ami miatt úgy döntött, megpróbálkozik a feldolgozással. 

– Az egész probléma onnan indult, hogy nagyon rossz volt a termés. A rossz termés miatt nem úgy termeli a jószág a tejet, nem úgy megy az etetés, a koncentrát ára felment, kevesebb a takarmány, és akkor ebből következik, hogy kevesebb a tej is. A nyers tejet ugyan jobban megfizetik a felvásárlók, mint korábban, de feldolgozni továbbra is jobban megéri. Az értékesítés tehát a fő ok, ami miatt elkezdtem készterméket készíteni. Közben pedig otthonra is elkészítem mindazt, amit fogyasztunk, mert így biztosabb a minőség, és nem kell a boltban megvenni. 

A Panna termékeket a csantavéri piacon és háznál értékesíti Brigitta, ez volt az első alkalom, hogy egy szabadkai vásárra, fesztiválra eljöttek. A vásárlók itt is elégedettek, néhány nap alatt többen visszatértek, és a beszélgetésünk alkalmával az ismerőseiket is elhozták, hogy megismerjék a már bevált joghurtot, sajtot. A Panna joghurt literje egyébként 200 dinár, a 400 milliliteres tarhó 100 dinár, a trappista kilogrammja 1500, a túrónak pedig 700 dinár kilogrammja. 

– Szívesen vesznek az emberek házi termékeket. A joghurtot a kóstolás után mindig dicsérik, és visszatérnek, hogy megint vegyenek. Ez a joghurt ugyanis sokkal sűrűbb, más az állaga, tetszik a vásárlóknak. Sokat számít az, hogy házi a termék, az emberek bíznak benne, látják, hogy minden egy helyen készül, ott a tehén, a tej, a feldolgozás. Tudják, hogy honnan jön, ezért szívesen vásárolnak belőle. 

Az utánpótlás

Kérdésünkre Brigitta elmondja, nem bánja, hogy nem kezdett el tanítani. 

– Megtaláltam magam ebben, eszembe sem jutott, hogy elmenjek dolgozni. Úgy vagyok vele, hogy ezt otthon tudom csinálni, tulajdonképpen a saját konyhámban. Magamnak osztom be az időmet, ott vagyok a gyerekekkel, ha kellek. Fejni ugyan ki kell menni, de kijönnek a gyerekek is, és sok mindent együtt csinálunk. A lányok szívesen segítenek a túró, joghurt készítésében is. Idővel céget is jó lenne nyitni, nem csak háztáji termékként értékesíteni, mert lenne bolt, amely átvenné, és árulná. Azt, amit most a piacra viszek, egész héten készítem, hiszen a termelt tejnek több mint egynegyedét feldolgozom. Vagyis látok benne lehetőséget, de majd csak akkor, ha nagyobbak lesznek a gyerekek. Egyelőre most ennyi fér bele az időmbe.